Ez így van.

Némi kiegészítés:

1992. évi XXIII. Tv., a köztisztviselők joggállásáról. Ebben foglaltatik, hogy a felmondási idő (tehát amikor a munkáltató mond fel) 6 hónap. Ennek legalább a felére fel kell menteni a munkavégzés alól a köztisztviselőt.

Másik érdekesség az illetménytábla. A kategóriákba sorolás azon felül, hogy közép- vagy felsőfokú végzettsége van a köztisztviselőnek (ez két külön tábla) kizárólag a "közszolgálati jogviszony" éveitől függ (ebbe más munkahelyeket is bele szoktak számítani, nem cska a közszférában eltöltött éveket), azaz minél idősebb, annál nagyobb az illetményalaphoz rendelt szorzója. Ez első ránézésre nagyon rossz, másodikra nézve viszont olyan rossz, aminél nem nagyon van jobb. Ha lenne egy olyan bónusz-rendszer, amelyikkel a tényleges teljesítmény alapján lehetne differenciálni, akkor oké lenne. Van ugyan minősítés, de annak hatása erősen korlátozott. Mindenesetre a jelenlegi illetményrendszer azt hozza magával, hogy a fiatal munkaerő messze elkerüli a közszférát. Szinte csak muszájból kerülnek be, és ahogy elnézem, a motiváció szinte sohasem az, hogy most aztána közért szeretnének tenni. A versenyszférával való megcsömörlés, cégösszeomlás utáni egzisztenciális kényszer, ilyenek hozzák ide az embereket. Nem azt mondom, hogy pályakezdők kellenének, node 40 év alatt kész koldusbot a történet. Főleg így, hogy idén még semmi prémium/jutalom (nevezzük, ahogy akarjuk, pl. bónusz) nem volt.

Ellenben olyan f*szságokkal szúrják ki a szemünket, valamint hangolják ellenünk a közvéleményt, mint a 6 hónapos rekreációs szabadság, ami aztán tényleg senkinek nem jó, se munkáltatónak, se köztisztviselőnek, sem az államnak.

Az egy gond, hogy nem történik semmi. De hogy a nagy semmire van egy kormánybiztos, az azért SZVSZ pazarlás.