Én nem értek egyet azzal a barátnőddel, aki szerint az étkezés az egyik legbonyolultabb dolog a gyermeknevelésben. Szerintem a gyerekek még pontosan tudják, hogy mire van szüksége a szervezetüknek és nekünk szülőknek nincs más feladatunk, mint figyelni a jelzéseikre, és jó példát mutatni az étkezés területén is. A gyermekek még közelebb állnak a természethez és az állatvilághoz, nincsenek még a civilizáció által megfertőzve. A táplálkozás számukra önmagáért való, és nem teljesítmény. Jó lenne, ha nem tennénk rá mi sem teljesítménykényszert!

Az őseinknek annó, nem volt minden nap mit enniük, ezért amikor lehetett alaposan belaktak és aztán több napig koplaltak, hogy kitisztuljon a szervezetük. A gyerekek is hasonlóan táplálkoznak. Vannak napok, amikor nagyon sokat esznek, másnap viszont kisebb fajta böjtnapot tartanak, Sokszor nagyon egysíkú a táplálkozásuk. Van, hogy pl. csak kakaót akarnak inni, másnap banánt, vagy krumplit. Ebben sincs semmi rossz. Idővel szépen be fog állni a táplálkozásuk, ha a szüleikkel együtt esznek, reggelit, ebédet, vacsorát stb. Nagyon fontos, hogy a szülők mit esznek, ha sok édességet fogyasztanak a gyerektől sem várható el, hogy megvonja magától, de ha a szülők egészségesen táplálkoznak a gyerek magától átveszi azt. Persze akadnak egyéni szokások, pl. egyik gyerek imádja a savanyú gyümölcsöket, másik ki nem állhatja stb.

A szoptatásról való leszoktatás pedig teljesen egyéni, nem léteznek általános érvényű szabályok. Magam is többször próbáltam Julcsa lányomat leszoktatni. Először, 15 hónapos korában még túl korainak bizonyult, de azt elértem, hogy már csak este és reggel kapott cicit. Addigra már mindent evett. Ezután 18 hónapos korában, már könnyen ment a leszoktatás, mert csak a reggeli és az esti szopit kellett elhagyni. Első este kicsit durcáskodott, de másnap már könnyen elaludt. Érett volt a leszokásra. Közben kiderült, hogy már terhes voltam Bálinttal és valószínűleg ezért éreztem azt, hogy elegem lett a szoptatásból. De ez sem törvényszerű. Ismerek olyanokat is, akik végig szoptattak a terhességük alatt. Akadnak olyanok is, akik a két gyereküket együtt szoptatják ( un. tandemszoptatás). A lényeg az, hogy a baba és a mama igénye összehangolt legyen.

Arról nincs konkrét számadat, hogy mennyit lehet fogyasztani egy kisgyereknek az általad felsorolt tejtermékekből, de én azt gondolom, hogy a leírt mennyiség abszolút egészséges, és inkább örülj neki, hogy ilyen jól eszik a babád!

Összefoglalva: Szerintem nincs azzal semmi baj, ahogyan táplálod a babádat, talán kevesebbet kellene foglalkoznod a külvilág, főleg a mamád!, véleményével. Ahogy másban is, ebben is hagyatkozz a babád igényeire, és ne csinálj problémát egy teljesen természetes folyamatból, mint a táplálkozás!

A szoptatásnak az első fél évben van a legnagyobb jelentősége, de az első évben, mint főtáplálkozás meg lehet tartani és közben igény szerint el lehet kezdeni a mellétáplálást. 2 éves korig pedig, mint melléktáplálkozás és lelki szükséglet funkcionálhat. Persze, ebben is jócskán akadnak ellenpéldák. Előfordulhat, hogy valaki nem tud szoptatni (jóval kevesebben, mint ahányan ezt hiszik, de ez egy másik téma) és tápszert kényszerül adni a gyerekének, de ismerek olyat is, hogy valaki 5 éves koráig szoptatta a gyerekét. Mindkét esetben egészséges gyermek fejlődhet kellő odafigyeléssel.

Remélem sikerült megerősítenem az önbizalmadat!

 U.I. Az elég nagy szamárság, hogy a jól és sokáig szopó gyerkek dundibbak lesznek. Sőt (bár ez nem tudományos tény, csak megigyelés) én inkább azt látom, hogy ha később sem csinálnak gondot az étkezésből, azok a gyerekek, akik nem nélkülözik a természetes táplákozást, később sem esznek többet,mint amennyit a szervezetük kíván, így kisebb az elhízás veszélye!

Üdv: J.