Andrást gyerekkorom óta ismerem, egy osztályba jártunk általánosba, meg utána a szakmunkásképzőbe is. Nagyon nagy haverok voltunk, rengeteg történetet tudnék mesélni. Egyszer szünetben kilógtunk a temetőbe csigát szedni, csak úgy a köpeny zsebébe. Ne tudjátok meg, mi volt, amikor az óra közepén elkezdtek kimászni András háta közepén a zsebéből: osztályfőnöki meg ilyenek. De volt még sok ilyen történet érdemes lenne őket megfilmesíteni, majd beszélek is erről az Andrással.

Béci