Kedves Judit,

tán emlékszelmg rám, az unokahugom pánikbetegségével kapocsolatban kértem tőled tanácsot.

Gondoltam neked is beszámolok arról, mi is történt azóta:

Óriási szerencséje volt a huginak azt hiszem. Az érdi ideggondozóba került, felírtak neki kétfajta gyógyszert, az egyik a Rivotril, a másikat elfelejtettem, de ha kell rákérdezek, és ezeknek a piruláknak valami fantasztikus lett a hatása! Azóta nem probléma a közlekedés, nem törnek rá vizelési ingerek, sokkal felszabadultabb, és ami a csúcs: magától megölelte pl. az apját, ilyen már jó régen nem volt, tán emlékszel, hogy azt is írtam, hogy nem bírja elviseni az éritést. Az anyja majdnem sírt az örömtől, ahoygan beszámolt róla. MÉg korántsem gyógyult meg persze, de két hét mulva kezdődik nála a "beszélgetős" kezelés, amit szintén nagyon vár, és meg akar gyógyulni.

Szóval nagyon boldog vagyok miatta.