Nyílt Levél Váradi Józsefnek, a Wizz Air Vezérigazgatójának-

Mi lesz a Wizz Air-rel?

Tisztelt Váradi Úr!

     Megalakulása óta nagy érdeklődéssel figyelem a Wizz Air tevékenységét és most kételyeimnek kívánok hangot adni a légitársaság jövőjével kapcsolatban, nyilvánvalóan az eddigi negatív benyomások alapján. A következőkben megpróbálom a légitársaság rövid történetét összefoglalni, különösen a járatnyitásokra-megszűnésekre, valamint a férőhely-kihasználtságra összpontosítva. Hangsúlyozom, hogy pusztán külső szemlélőként nehéz egy légitársaság helyzetét megítélni, azonban erősen vannak arra utaló jelek hogy a Wizz Air-nél nincs minden rendben.

     A Wizz Air budapesti működését az eredeti tervekhez képest némi késéssel 2004 június 24-én kezdte meg. A célállomások között a legnépszerűbb európai városok és esetleges turisztikai célpontok szerepeltek, gondolok itt például Londonra, Párizsra, Barcelonára, vagy Athénre. Ám természetesen nem teljes a kép, hiszen a légitársaság eredetileg Katowicébe is akart volna repülni Budapestről, ám az a járat el sem indult! Itt még nincs vége a kezdeti kudarcoknak, hiszen a prágai járat néhány hét üzemelés után bezárt (Mindeközben a „hagyományos” légitársaságnak számító CSA Czech Airlines napi három budapesti járata sikeresnek tekinthető, a légitársaság a Ferihegyet használók között előkelő helyen szerepel). Az emberben már rögtön itt felmerül a kérdés, hogy az utazni kívánók miért nem éppen egy olcsó tarifákkal dolgozó légitársaságot választanak. A válasz legalább két részből áll, én azonban csak az egyiket említem: azért, mert nem tudnak arról a bizonyos diszkont légitársaságról. Már a Wizz Air működésének kezdeti stádiumában furcsa volt számomra hogy a légitársaság nem fordít kellő energiát arra, hogy megismertesse magát az emberekkel. Hozzáteszem, hogy az idő múlásával azért némileg észbe kaptak, és már volt szerencsém televíziós hirdetést is látni.

     Július közepén aztán beindult két újabb járat Brüsszelbe és Stockholmba. Mindkettő egy reményteljes vállalkozásnak tűnt, hiszen Brüsszelbe addig egyáltalán nem, Stockholmba pedig csak a svéd  „Snowflake” nevezetű olcsó légitársaság közlekedtetett járatokat hetente kétszer. Azonban itt szeretném megragadni az alkalmat és beszélni egy kicsit a férőhely-kihasználtságról. A nyár folyamán többször jártam Ferihegyen, mint megfigyelő (spotter) és volt alkalmam látni a Wizz Air egyébként gyönyörű gépeit. Sajnos azt is volt alkalmam látni amikor egy-egy gépből 20-30 ember sétált ki. Itt hangsúlyoznom kell, hogy az Airbus A320-as 180 személy szállítására alkalmas, legalábbis a Wizz Air konfigurációjában. Megdöbbentő ez a szám (mármint a 20-30). Nyilvánvalóan ez a tény a már említett népszerűsítési kampány elmaradásával magyarázható. A probléma csak az, hogy ehhez hasonló lesújtó telítettségi adatokról nap mint nap lehetett hallani. Ha jól emlékszem a nyár folyamán töröltek egy Rómába induló járatot és az Interneten arról lehetett olvasni, hogy a 30-akárhány (!!) utas mennyire fel volt háborodva hogy nem is értesítették őket. Összehasonlításként: November elején Londonban jártam, odafelé SkyEurope-pal, visszafele pedig EasyJet-tel utaztam, mindkettőn teltház volt.

     Megdöbbentő és elszomorító tények következnek az alábbiakban, bár az eddigiek sem voltak túl bizalomgerjesztők. Valamikor Augusztusban a Wizz Air bejelentette hogy „befűtenek a télre” és a téli menetrendben már 33%-kal több járatot indítanak Budapestről. Ez mintegy 56 járatot jelentett volna hetente. És ekkor azt kérdeztem magamban: Mit képzel Váradi József vezérigazgató Úr? Hiszen például London Luton-ra  napi három járatot indítani hihetetlenül merész vállalkozásnak tűnt számomra, különösen azért, mert a Wizz Air teljesen új a piacon, miközben a SkyEurope már „beitatódott” a köztudatba, az EasyJet esetében pedig Európa 2. legnagyobb diszkont légitársaságáról beszélünk (a Ryanair után). A másik dolog pedig az hogy a téli szezon „holt szezon”, olyankor nehezebb a járatokat megtölteni, sokkal kevesebben utaznak télen mint nyáron. Elkeserítő, hogy beigazolódtak kétségeim. Jelenleg Londonba a napi három helyett 1-2 járat közlekedik; Róma, Milánó, és Párizs esetében pedig az eredetileg tervezett napi járatok helyett heti 4 alkalommal szállnak fel a Wizz Air gépei. Szomorúan vettem tudomásul, hogy a brüsszeli járatot is fokozatosan „leépítik”. A napi járatok helyett ugyanis már csak a hét 4 napjára lehet jegyet foglalni. Kérem szépen, mi történik itt? Mi jön még ezután? Eddig egyedül a stockholmi járat tűnik biztosnak, ott a járatnyitás óta stabil az a heti 3 járat. De vajon meddig? És mi lesz a december 7-én induló liverpooli járattal, annak mi lesz a sorsa? Ott ugyanis máris berobbant a konkurencia: a Brit Jet2 légitársaság december 1-től naponta repül Budapestre a Liverpooltól mindössze egy ugrásra lévő Manchesterből. És könnyen lehet hogy olcsóbb árstruktúrával működik.

     Én igazán a Wizz Air-rel akartam volna novemberben Londonba repülni, hiszen azok az emberek akik velük repültek pozitív élményekkel gyarapodtak, ami a fedélzeti körülményeket illeti. Efelől semmi kétség. De ameddig az ember talál olcsóbb megoldást, addig bolond lesz a drágábbat választani. Minden lehetőséget számba vettem és a SkyEurope-EasyJet kombinációval mintegy 5000Ft-tal olcsóbban kijöttem. Ráadásul ki utazna egy olyan légitársasággal, amely hirtelen csak meggondolja magát és egyik pillanatról a másikra lecsökkenti a járatsűrűséget? Váradi Úr, az embereknek igenis fontos a megbízhatóság. Mi történik például azokkal az utasokkal akik mondjuk augusztusban lefoglaltak egy novemberi brüsszeli utat kedd és csütörtöki napokra, de november elején rájönnek hogy azokon a napokon nincs járat?

     Úgy érzem a meglepetések időszaka következik. Ha nem is a közeljövőben, de 1 éven belül a WizzAir működésképtelen lesz ha valamit nem tesznek. A problémák ugyanis akkor szoktak kezdődni ha a légitársaság nem tudja visszafizetni a felvett hiteleket. Váradi Úr a napokban nyilatkozta, hogy nem kell futniuk a tőke után. Most még lehet hogy nem, de ha így folytatják hamarosan kelleni fog. Véleményem szerint túlságosan merész elképzelései voltak a Wizz Air-nek, egyszerűen nem mérték fel kellőképpen a helyzetet. Nézzük csak meg az EasyJet-et! Május 1-i indulásuk óta megháromszorozták (!) a budapesti járatok számát Londonba, Gatwick-re és Luton-ra repülnek. Mindezt teszik átlagosan 80% feletti telítettséggel. Mindemellett fél tucat másik városba is repülnek. Erősen gyanítom, hogy ez a szám a 2005-ös nyári szezonban nőni fog. A SkyEurope vezetősége pedig a napokban döntött úgy, hogy a következő nyári menetrendtől kezdve akár 4-5 új célállomásra repülnek Budapestről, hiszen a budapesti és pozsonyi járatok már nyereségesek. Váradi Úr, ilyen versenyhelyzetben mit kíván tenni? Én nem kívánok tanácsokat adni, hiszen Ön szakmai körökben egy elismert üzletember, bár a Malévvel nem igazán tudott mit kezdeni. Persze az nem kizárólag az Ön hibája volt. Őszintén remélem, hogy ez az értekezés hiábavaló volt és bebizonyosodik, hogy a Wizz Air-nek van jövője a magyar piacon. Ehhez azonban az első lépés az, hogy megbízhatóvá tegyék a légitársaságot.

 

Tisztelettel: KG