Nem hiszem el, hogy annak idején fizkából mindenki megbukott. Megpróbálok még egy kísérletet tenni Murphy ellen, mert ez a pára ügy nem  "vélemény", henem számítható meghatározás kérdése.

Először talán egy hasonlat. Képzeld el, hogy egy speciális kocsival  mész és egyszer csak előtted egy lágy kocsonyás anyag lesz és ezen kell áthajtanod. Ha nagy a sebességed és nem fékezel, akkor hiába lágy az anyag, egy bizonyos sebesség felett összetörik a kocsi, tehát fékezned kell olyan sebességre, amivel lassabban, de sérülés mentesen át tudsz jutni a kocsonyán. A fékezés szerepét helyettesítsd be a PÁRAFÉKEZÉS-sel és ne a PÁRAZÁRÁS-sal.  Lényeges különbség!

Most a fizikai leírás. Páradiffuzió mértékét a páraáram jellemzi, ami függ a páranyomás különbségtől és a rétegek páradiffúziós ellenállásától. Ez egyszerű OHM törvény. A párakicsapódás akkor jön létre az anyag egy adott rétegében, ha a helyi részpáranyomás egyenlő, vagy nagyobb a telítési páranyomásnál. A helyi részpáranyomás Ohm törvény alapján az addigi rétegek páradiffúziós ellenállásából és a páraáram nagyságából számítható. (Ezt most nem részletezném, minimális általános iskolai ismeret.) A telítési páranyomás pedig a hőmérséklet függvénye. A feladat tehát az, hogy a páraáramot olyan szinten tartsam (annyira fékezzem le a kocsit), hogy a részpáranyomás ne érje el a telítésit. Ennek a módszere a belső - a tárgyalt esetben a hőszigetelés belső fele - oldalon elhelyezett PÁRAFÉKEZŐ réteg és nem PÁRAZÁRÓ! A párafékező réteg ellenállásának a mértéke SZÁMÍTANDÓ, NEM VÉLEMÉNYT KELL RÓLA MONDANI.  Nem mindegy, hogy mondjuk egy vasbeton, vagy egy fafödém van.

ELNÉZÉST, MOST ABBA KELL HAGYNOM, HA ÉRDEKEL VALAKIT A FOLYTATÁS JELEZZE. ADDIG IS AJÁNLOM AZ ALÁBBIT: http://www.tondach.hu/termekeink09.htm, ALSÓ SZERKEZETI ELEMEIT.