Kedves Gergelykeke!

Valoszinuleg en is olyanba szolok bele, amihez semmi kozom. Elnezest ezert. Nem tudom mennyit segitettel otthon, vagy van e mas segitsege a felesegednek? Mi par evre kulfoldon vagyunk, segitseg semmi, a nagyritkan kilatogato nagyszulokon kivul, igy terhesseg, szoptatas alatt, egyaltalan pici gyerekkel (lassan kettovel) nem egyszeru a helyzet. En is kivagyok idonkent, orulok, ha alszok. De pont ezert a ferjem megprobal segiteni, amennyit tud, ha kell, pelenkaz, oltoztet, furdet, ha mast nem, vigyaz a kislanyunkra, amig en elmegyek baratnokhoz, vagy veluk vasarolni, vagy egyszeruen csak beulok egy kad vizbe, es nehany oran at azt csinalhatok, amit akarok. Nagyon kellenek ezek a gyerekmentes orak, hiaba imadjuk oket, azert idonkent sok beloluk, plane 'bezarva' a negy fal koze. Igy a ferjem nem csak nekem segit, de maganak is, hiszen pihenten, feltoltodve ritkan van 'fejfajasom'...:)

Zelszi