Kedves ünnepváró!

Azért örülök, hogy viszonylag rendben teltek az ünnepek. Azt szokták momdani, hogy "család ellen nincs orvosság".
 Azt figyeltem meg, hogy általában azok gondolják azt, hogy ők mindent jobban tudnak másnál,
akik igazából nem biztosak magukban, és mindíg bizonyítaniuk kell, hogy ők bizony jól csinálják. Akik
igazán
rendben vannak magukkal, azok nyíltabbak mások felé, kiváncsian szemlélik az másságot, érdeklődnek s nem ítélkeznek. Szerintem is
az lenne a jó, ha nem csak addíg lenne érdekes valakinek a véleménye, ameddíg nincs meg a véleményünk róla. Utána már mondhat amit akar.
Ezek, az akár rossz példák, szerintem arra jók, hogy mi azt tanuljuk meg belőlük, hogy mi milyenek ne legyünk soha!
A barátnőddel kapcsolatban az a véleményem, hogy ez a viszony mindenképpen rosszat tesz a gyerekének. Megkockáztatom, hogy mardandó károsodást
okozhat. Az első három év az egyik legmeghatározóbb időszak egy gyermek életében. Ilenkor nagyon fogékonyak a gyerekek és akár tudatalatt épüéhetnek be olyan szorongások
amelyeket később sem fog tudni feldolgozni. A gyerek biztos érzi, hogy valamimi nincs rendben, és mivel a gyermeki világkép nagyon egocentrikus, ezért
úgy érezheti, hogy vele nincs valami rendben. Jobb lenne, ha a barátnőd átgondolná, hogy mit szeretne és nyiltan felválalná a döntését. Először saját maga és a férje előtt, aztán a saját szintjén a gyereke előtt is.
üdv: Judit