Kedves Judit!

köszi a válaszod, egyszer már írtam rá egy hosszú levelet, de elszállt. A barátnőm szerelmi életében durva fejlemények vannak, de most nincs energiám írni róla.

Inkább kérdezek vmi egészen mást. Írtam, hogy még szoptatom a 2 éves elmúlt lányomat - kezdettől fogva igény szerint, tehát adok, amikor kér, és még elég gyakran kér. A családom és ismerőseim nagyon sokat bántottak ezért, de meg nem ingattak, mert a gyereknek és nekem is jó volt ez így. Én úgy látom, hogy lelkileg még mindig szükséglete (nyilvánvaló, hogy éhen nem halna nélküle), és teljesen el voltam szánva, hogy kivárom, amíg magától abbahagyja. A nagyobbik lányom is leállt magától, 2 év 7 hónapos korában, bár ő addigra már régen csak elalváshoz kérte, nap közben nem. De úgy látom, hogy a kicsi kezdi a TECHNIKÁT elveszíteni, létezhet ilyen? Elgyötörtek és fájnak a mellbimbóim, pedig igazán edzésben vannak, szinte 4 éve folyamatosan szoptatok! Amikor abbahagyja, a felső fogsora lenyomata látszik a mellemen. Nem harap meg, sőt, ha megkérem, tényleg próbál finoman szopizni, de lehet, hogy egyszerűen a szája már nagy ahhoz, hogy fájdalom nélkül szoptassam? Lehet, hogy ez hülyeség, de nem jut más eszembe. Tudnál segíteni?

köszi, Petra