Szia Dorci!
Most csak nagyon gyorsan válaszlok, mert látom, hogy sürgős!
Vannak dolgok, amikben egyet értek az előttem hozzászólókkal. A gyerekvállalás valóban felelősségteljes dolog, ami feltétlenül felnőtt gondolkodást igényel! A hozzászólások hangnemével azonban alapvetően nem értek egyet. Nem hiszem, hogy Dorcinak segít, ha ítélkezünk felette és helyette döntünk az életéről. Azt hiszem, ez csak még rémültebbé és meggondolatlanabbá teszi őt.
Én azt gondolom, hogy mérlegelned kell a körülményeidet, azokat is amiket az előttem hozzászólók írtak. Csak akkor szabad vállalnod egy másik életet, ha egyedül is, szülői segítség nélkül is gondoskodni tudsz róla. A párod is fiatal még és te is az vagy. Szinte még gyerek. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy az évek száma garancia a felnőtt, felelősségteljes gondolkodásra. Sajnos!De az feltétlenül igaz, hogy a körülményeid nem tünnek túl biztatónak a gyerek vállalásra. Azonban Te már belekerültél ebbe a helyzetbe, akár hogyan döntesz nem maradhatsz többé ugyanaz a gyerek aki eddíg voltál. Ha megtartod a babát, akkor azért , mert anya leszel és el kell tartanod és testileg lelkileg, szellemileg egészséges gyermeket, majd felnőttet kell nevelned a babádból. Ha elveteted, akkor meg azért, mert egy másik, már megfogant élet felett kellett döntened, hogy ne szülessen meg. És ez is egy felelősségteljes döntést igényel. Ezt sosem fogod elfelejteni, még akkor sem, ha később az idő és az életed azt fogja igazolni, hogy jól döntöttél. Azért, mert amikor eljön az ideje és elvégezted az iskoláidat, körvonalazódik a jövőd, benne élsz egy működő párkapcsolatban, biztonságosabb körülmények között tudsz majd gyereket vállalni. A szüleid segítségével, de nem az ő felelőségükre és az ő kontójukra!
Szerintem, a jelen helyzetben két látszólag rossz dolog, helyzet közül kell választanod. Viszont, amint döntöttél, már az lesz a legjobb, amit dönthettél, azzal kell megbírkóznod. A szüleidet semmiképpen sem hagyhatod ki a döntéseből, hiszen fontos a segítségük. Nem értek egyet azzal, hogy zsarolnak téged, de megértem őket, hogy el vannak keseredve és féltenek téged és magukat is. Én is el lennék keseredve, ha a lányom 15 évesen gyereket akarna szülni a semmire. Nyilván ők sem olyan életet szántak neked, mint amilyennel szembe kell nézned, ha vállalod a babát. Egy kisbaba édes, aranyos, de emberfeletti energiát, szeretet és anyagi biztonságot ígényel. Az biztos, hogy az iskolát egy darabik nem tudnád folytatni és a szüleid segítsége nélkül, egy darabíg anyaotthonban ugyan ellakhatnál (kb. 3 hónpaig, ha van üres hely), de aztán saját magadnak kellene megteremtened a körülményeket ahhoz, hogy te nevelhesd a gyerekedet és ne kerüljön állami gondozásba. Ezt szigorúan szabályozzák. Nem bezélve arról, hogy az abortuszt ugyan nem kényszeríthetik ki a szüleid, de ahhoz, hogy a kórházból haza vihesd a babád, ahhoz szülői, vagy gyámi beleegyezés szükséges, amíg nem töltöd be a 18 évet. (Kivéve, ha 16 évesen férjhez mész, mert azzal automatikussan nagykorúvá válsz) Ugyan van lehetőség a gyám megváltoztatására is nagyon indkolt esetben, de ez egy nagyon hosszú, macerás folyamat. Ezeket jó, ha tudod, és látod előre, milyen élet várhat a gyerekedre, és mérlegeled, hogy te milyen életet szánsz neki! A döntés mindenképppen a tiéd kell, hogy legyen, mivel a következményeit is te fogod vállalni, akár így, akár úgy döntesz. Akkor is ha az abortusz mellett döntesz, mert az is feldolgozást igényel, hogy ne legyen később negatív hatással az életedre! Az, ha most nem vállalod a gyereket nem a te kudarcod. Mindenkivel előfordul, hogy hibázik. A kérdés az, hogy mennyire lehet azt helyre hozni és kinek, kiknek ártasz vele!
A döntésben segítséget tudunk nyújtani a SOTE I. Sz. szülészeti Klinikán, telfonon, vagy személyesen. Mindenképpen azt javaslom, hogy gondolkozz el ezeken, és ne felejtsd el te most egy másik emberről is döntesz! Fontos,hogy vállalni tudd a felelőséget a döntésedért, mert az egy életre szól!
várom válaszodat és jelentkezésedet: Judit
