Javítalak. :-)

Igen, a közönséges fémek csak jó alacsony hőmérsékleten (mínusz 1xx-2xx Celsius) válnak szupravezetőkké. A szupravezetés kutatásának pont az a fő célja, hogy olyan anyagot sikerüljön előállítani, ami jóval magasabb hőmérsékleten, mondjuk szobahőmérsékleten is szupravezető. Az ilyen tulajdonságú anyagot hívják magas hőmérsékletű szupravezetőnek. Vannak ilyen téren eredmények, de sejtelmem sincs, hogy most mi az a legmagasabb hőmérséklet, amelyiken megvalósították már a szupravezetést.

A szupravezetőben az áram hőt nem termel, mivel a szupravezetőnek nincs ohmos ellenállása. De erre itt nincs is szükség, sőt, nagyon is fölösleges. Az áramnak attól mágneses tere még van, és itt erre van szükség, hogy egyben tartsa a plazmát.

Azt nem tudom, hogy a plazma egyben tartása emészt-e fel energiát, de ha nem, akkor szupravezető alkalmazásával csak az elején kell elindítani a toroidban az áramot, utána már le se áll. Illetve némi energiaveszteség biztos fellép, amit közben pótolni kell, de az elhanyagolható.