"Fenti alcim alatt a szerző röviden utal a horvát-magyar viszonyra, mely annak következtében állt elő, hogy a horvátok belső és külső ellenségek nyomására 1102-ben feladták állami függetlenségüket, hogy védelmet keressenek egy Magyarországgal való társulásban."

 

-- Helyesebben meghódítottuk őket és csak azután hagyták abba az ellenállást, hogy a király párszáz nemesüket legyilkoltatta és a Szávába hajigáltatta tetemeiket. 

 

"A magyar törekvések azután a Kossuth-féle eszmékben teljesedtek ki, akinek sikerült E r d é l y  autonomiáját feloszlatni. Horvátországal – irja Südland – ez nem akart sikerülni: egyszerüen azon okból,  mert az autonomia mögött a Monarchia népei között a legrégibb államalapitó népe állt.-Amilyen mértékben Magyarország részéről növekedett a nyomás, olyan mértékben fokozódott a horvátok ellenállása, sőt csaknem mondható, hogy tulajdonképen a magyarok voltak azok, akik felrázták a horvátokat álmukból. – Amidőn ezután 1848-ban a magyarok a dolgot forcirozni akarták, a horvátok karddal kezükben védelmezték régi államiságuk maradványait.“"

 

-- Hát ezt némiképpen máshogy tanítják mifelénk... Jellasiccsal, aki a horvát államiság maradványait olyan vehemensen igyekezett megvédeni, hogy egészen Pákozdig nyomult előre és ha nem vagyunk résen, akkor a horvát államiságon Budán akarja megvédeni. Maradjunk annyiban, hogy ehhez az akcióhoz a horvát népnek vajmi kevés köze volt, ez szintiszta Habsburg művelet volt.

 

"Kossuth ideája azután – mint a szerző állitja – összefonódott Széchenyi gazdasági elgondolásaival, mely a “Tengerre Magyar!” jelszóban került kifejezésre.-Ahhoz, hogy Magyarország tengerre jusson, szükség volt a horvát autonomia feloszlatására és a horvátok elmagyarositására."

 

-- Ez színtiszta marhaság. Először is Kossuthnak hol a büdös francban volt érkezése a horvátok elmagyarosításán ügyködni, mikor '48 márciusáig nem is volt kormányon, hanem a Habsburg intézkedések ellen ágáló ellenzék egyik vezére volt? Csak nem 48 márciusától augusztusig akarta elmagyarosítani őket, mikor aztán Jellasics megindult? Marhaság.

 

Másodszor mi a francért kellett volna a horvát autonómiát felszámolni ahhoz, hogy az Adrián hajózhassunk, mikor a horvát korona évszázadok óta a magyar királyé volt? Arról nem is beszélve, hogy a magyar korona (és a kormányzás) viszont per pillanat nem a magyar nemzeté volt, hanem a Habsburgoké, akiknek sokminden állt érdekükben, de az, hogy horvátokat elmagyarosítsák, na az nem.

 

A nacionalizmus valójában ténylegesen hatott oda, hogy ez a két, évszázadok óta fegyvertárs nemzet összekülönbözzön, például amikor a horvát küldöttek az Országgyűlés előtt, melyben mindig messze számarányukon felül reprezentáltak voltak a magyarokhoz képest, mert ez nekik kiváltságuk volt, csakúgy, mint a kevesebb adó megfizetése, naszóval a horvát képviselők horvát nyelven kezdték előadni a felszólalásaikat a negyvenes években. A többség meg ott ült a padsorokban és lesett, mert egy kukkot sem értett senki az egészből. Ha akartak volna beszélhettek volna latinul, németül, vagy magyarul, mindhárom nyelven kiválóan tudtak és addig soha problémát nem okozott a kommunikáció, csakhogy arra az országgyűlésre a horvát követek olyan útmutatást kaptak a választóktól, hogy megnyúzzák őket, ha nem horvátul fognak beszélni Pozsonyban.

 

Szóval a XIX. sz-i primér nacionalizmus sokmindenben bűnös volt, de hogy mi a horvátokat nem akartuk elmagyarosítani, az fix. Épp azzal voltunk elfoglalva, hogy saját magyar identitásunkat meg tudjuk védeni a német behatolástól.

 

"Ismert az a szállóige, hogy “a horvátok 1851-ben azt kapták jutalmul, amivel a magyarokat megbüntették.”- Ez a balsiker a horvátokat összehasonlithatatlanul sulyosabban érintette mint a szerbeket.- Vojvodina ugyanis Szerbia és Montenegro mellett egy harmadik államalakulat volt, ujkori szerzemény.- mig ugyanez az eset nem állt fenn a horvátoknál, mert ezek régi államiságuk utolsó maradványait védelmezték, melyeknek elvesztése az egész nép számára sorscsapásként kellett hasson.-A szerbek igy az 1859-es csapást, amit Vojvodina megszüntetése jelentett, sokkal könnyebben kiheverték mint a horvátok az 1868-as eseményeket.- Igy azután egészen természetes, hogy a szerbek és magyarok között sokkal korábban kerülhetett közeledésre a sor, mint a horvátok és magyarok között.”"

 

-- Az ég szerelmére, mi közünk volt nekünk, magyaroknak 49-től 67-ig bármihez is? Éppen passzívan ellenálltunk és nem csináltunk a világon semmit. Se el nem határoltunk, se föl nem oszlattunk. Az a Habsburg kormányzat volt.