Hát itt vagyok, jöttem megmondani a frankót!:)

Szóval teljesen egyet értek Egy lánnyal. Jobb esetben valóban az egészséges lelkű gyerekek inkább elfordulnak attól az embertől, aki gátolja őket a fejlődésben, akivel nem érzik elég jól magukat. Főleg, ha van más választuk. Mivel Mandulának TE vagy az anyukája, az anyukád a Te mamád, Neki "csak" a nagymamája, ezért neki igen is van választása. Neked nem igazán volt! (Hacsa nem volt egy jó fej nagyszülőd, vagy az apkádban nem találtál szövetségesre). 

Nekem nagyon tetszik, ahogy Egy lány megvédte a gyermeit. Ugyan biztos neki sem volt könnyű a választás. De szerintem feltétlenül helyesen cselekedett!

Azt abszolút megértem, hogy fájó dolog szembesülnöd azzal, hogy nem úgy alakulnak a dolgok, mint ahogyan azt szeretnéd, de ez sajnos nem változtat azon, hogy az ember a szüleit (sőt, rossz hír, de még a gyermekeit sem!) nem maga választja meg. Ha szerencsés kellemes, segítőkész, szimpatikus rokonok jutnak neki. De ez sem változtat azon, hogy azokat sem ő választotta. Ha jó fejek, az sem az ő érdeme! Amikor az ember még gyerek nem tehet mást, el kell fogadja, a lehetőségeihez képest lázadva vagy beletörődve, kisebb vagy nagyobb konfliktusokkal azt a helyzetet amibe beleszületett. Amikor viszont már felnőtt (ez nem feltétlenül az évei számától, mint inkább a döntéseitől és a választásaitól függ), akkor tehet a kapcsolatai alakulásáról-ért. Viszont, mivel az ember gyereke sem választotta őt, ezért azt gondolom, hogy a szülőnek a felelősége őt megvédeni azoktól a kiküszöbölhető káros hatásoktól, amik érheik őt. Még így is marad elég neki, hogy megtanulja, hogy az élet nem fenékig tejfel! 

Szerintem legelőször Neked kéne tisztáznod a kapcsolatodat az anyukáddal, és aztán jobban el is tudnád dönteni, hogy mennyit tölthet Mandulával. Fontos, hogy próbáld meg nem terhelni a lányod és az anyukád viszonyát a Ti feldolgozatlan problémáitokkal. Az ember sokszor a saját lányában és az ő kapcsolataiban, hajlamos saját magát és saját kapcsolatait látni,  és újra átélni azokat. Ez nem feltétlenül káros, csak tisztában kell lenni a hátárokkal, és azzal, hogy ez van, ez működik.

Ki kellene Neked is alakítanod egy műkődőképes stratégiát arra, hogy a lányodnak a lehető legtöbbet profitálhasson a nagymamájával való viszonyából. Még az is lehet, hogy jobb fej nagyit tudsz nevelni az anyukádból, mint amilyen anyukád  Ő volt Neked, amikor még kicsi voltál! Én is hiszek abban, hogy az emberek képesek a változásra.  De az, hogy ez a változás a másik ember számára, mennyire lesz kedvező, azt sajnos nem tudhatjuk előre. Szerintem a változást az embernek először saját magánál kell kezdenie, aztán lehet, hogy akit szeretne megváltoztatni az veszi a jelzéseket és Magától csatlakozik a változáshoz. Jelen esetben az anyuád. Ezt  viszont nem tudhatod, csak remélheted!

üdv: Judit