Hogy szar-e a vége? A mai filmeken felnőtt generációnak igen, elvileg nekem is, mivel a főhős gyakorlatilag passzív volt, nem Cruise mentette meg a világot, csak egy kis részgyőzelmet aratott, amivel megmentette lányát és néhány embertársát. Ennyi tellett tőle. De ha másképp oldják meg, nevetséges lett volna, Cruise átlagembert alakított, aki fél, fut, amerre lát, nem Rambót.  Mivel nem olvastam a könyvet, azt gondoltam, hogy a műszaki zseni Cruise, aki az elején még a kocsi hibájára is rájött, majd kiagyal valamit és azt megüzeni az elnöknek, a végén pedig a fiával együtt részt vesz az utolsó nagy ütközetben. Ez volt a Függ. napja. Itt más megoldást láthattunk, az isteni gondviselés, a szerencse beavatkozását, deus ex machina. Ilyen is van a filmművészetben, Spielberg nem hülye, csak ezt választotta és ha meg is bukna a filmje, nem emiatt bukna meg.

 Egyébként semmi probléma nem volt Tommal. Sírt, amikor sírni kellett, nevetett, amikor nevetni kellett, félt, amikor félni kellett. Számomra egy színész akkor jó, ha elhiszem, hogy akit alakít, az ő. Több nem kell, ez mégse a Hamlet.