Pont ezt mondtam. Miután felocsúdtam a rideg valóságból éppen ezt mondtam. Tudjátok mikor lenne ez a film igazán jó? Ha a végén kampec. És nem hősiesen. Egszerűen kampec. És az utolsó filmkocka az volna,hogy egy háromláb elsétál a kamera előtt. Akkor gondolkozna el igazán az ember. Miért kell azzal áltatni,hogy győzhetünk egy ilyen harcaban? Olyan szuper lett volna. Mert bennem például végig az volt,hogy úristen milyen gyengék lenneénk egy ilyen háborúban. És mi lesz? Hogy jövünk ki ebből a szarból? SEHOGY! Na ez odatett volna. Ray-t felkapja a monstrum és kivégzi. A lány szintúgy. És az emberiségnek annyi. Mert sajna ez a valóság.