Kedves J.!

Így látatlanban elég nehéz megítélnem azt, hogy milyen változás ment végbe a férjednél. Minden esetre tényeg furcsa, hogy 15 évnyi gyereknevelés után tör ki valakiből a verekedős apuka. Azt gondolom, hogy persze érdemes keresgélni az okokat, hogy mi történt vele, de a legfontosabb mégis csak az, hogy Neked, mint anyának elsősorban, és minden felett a gyerekeid érdekeit kell nézned. Márpedíg nekem meggyőződésem, hogy semmilyen körülmények között nem vezet jóra, ha megütik a gyerekekeket! Ez nem azt jelenti, hogyha véletlenül elcsattan egy popsira verés attól egy életre sérül a gyerek, de nevelési eszköznek semmiképpen nem alkalmazható a testi fenyítés. Ugyanis az erőszak erőszakot szül. Ugyan lehet , hogy félelemből engedelmeskedik a megfélemlített gyerek, de a hatás csak addíg marad, amíg a közvetlen fenyegetettség fennáll. Aztán viszont agressziót szül!

TE is írod, hogy a lányod ugyan elment az abortusztra, de nem az apai fenekelés hatására. Az pedíg főleg káros, hogy a gyerekeid bíznak az apukájaban, aki eddíg sohasem bántotta őket, és erre egyszercsak bántalmazottá válnak általa. Ezt semmiképpen nem engedheted! Nem beszélve arról, hogy a gyermekek verése az új Gyermekvédelmi Törvény értelmében (ha jól tudom) büntetőjogi kategóriába esik! Én már attól is rosszúl vagyok, amikor látom, hogy szülők a nyílt utcán, mindenféle gátlás nélkül, csapkodják a gyerekeiket, és  a járókelők ezt flegmán nézik. Ezzel azt akarom mondani, hogy Neked is felelőséged van a férjed viselkedéséért, ha hagyod, hogy megverje a gyerekeket! Tudom, hogy nagyon nehéz most Neked, de  soha ne felejtsd el, hogy amíg a gyerekeid nem tehetnek róla, hogy kik a szüleik, így az apjukat sem ők választották, addíg TE igenis hozzámentél feleségül. Még akkor is, ha eddíg nem így viselkedett, ha most így viselkedik meg kell védeni tőle a gyerekeidet!

A férjed ezzel a viselkedésével azt fogja elérni, hogy a gyerekekeietek szép lassan el fognak fordulni tőletek, agresszívak és deviánsak lesznek. Én még azt is megkockáztatom, hogyha egy másik lányod fog idejekorán teherbe esni, ha így álltok hozzá, nem valűszínű, hogy jobb belátásra fog térni!

Tudom, hogy elég ijesztő amit írok, de szándékosan fogalmazok keményen, mert a helyzet így tényleg tarthatatlan. Azt javaslom, hogyha szép szóval nem lehet meggyőzni a férjed, akkor még idejében keményíts be, nehogy a férjed újfajta "nevelési elveit" rajtad is bevezesse. Ha nem változik a helyzet, akkor Én még a különköltözést is megmerném kockáztatni! Hátha attól észhez tér, ha látja, hogy hova vezet az a "jó kis verekedés". Hogyha nem érzed magad elég erősnek, hogy szembeszállj a férjeddel és a szép szó már nem segít, nyugodtan kérj segítséget a lakóhelyed szerinti Gyermekvédelmi vagy CSaládsegítői Szakszolgálat szakembereitől.

J.