Kedves J52!

 

Hogy sikerült elérni, hogy a férjed ilyen rövid idő alatt jobb belátásra térjen?Mindenkinél testi-lelki adottság, hogy mikor kezdi a szexuális életet, hiszen az érzéki (erotikus) vágy már egészen kicsi újszülőtt kortól létezik. Az első erotikus érzés maga a szopás. Az újszülőtt léte függ a táplálástól és a meleg öleléstől, ezért úgy is fogalmazhatnék, hogy a létezés maga erotikus élmény egy újszülőttnek! Csak meg kell nézni egy kisbaba lábfejét, amikor szopik, kéjesen megfeszül. Persze az erotika nem jelent egyet a nemi élettel!Szerintem is korai még 15 évesen a szex.  

Az egészséges szexuális fejlődésnek megvannak a maga szakaszai (most senkit nem akarok fejlődéslélektani tényekkel untatni). Ezeken a fejlődési szakaszokon keresztül, kielégítő családi élet és nagyobb traumáktól mentes külvilággal való találkozás (nemi erőszak stb.) mellett,  valamint szerető , odafigyelő, a gyerek test-lelki szükségleteit figyelembe vevő szülői gondoskodás biztosításával (kinél-kinél, egyéni adottságoktól függően) általában mindenki eljut a szexuális partnerkapcsolatig. Az, hogy hány éves korban az nagyon sok mindentől függ, pl.  kulturálisan is eltérő lehet. De ahhoz, hogy a felek kölcsönös megelégedettséggel, örömszerzésre, testi-lelki kielégülésre,  az érzelmi kötődés magas szintjének kimutatására, gyermek nemzésre használják a szexet, nem elég a biológiai fejlettség, hanem érzelmi fejlettség is szükséges. Ehhez pedíg nagyban hozzájárul a nyitott, elfogadó, bizalmas családi háttér, ahol nyiltan lehet beszélni a felmerülő gondolatokról, érzelmekről, már egészen kis kortól! 

Az én lányom még csak 3 éves, úgyhogy nem tudom mi lesz, ha azzal áll elém, hogy: "Mami, szexuális életet szereretnék élni"-(bízom benne, hogy még előtte szól, hogy a megfelelő megelőzésről tudjunk, tudjanak gondoskodni!) de remélem, ha az odavezető úton rászolgálok a bizalmára, akkor ezzel sem lesz semmi baj!

 

 

 

 Kedves Thor!  

Nekem semmi bajom a radikalitásoddal! Egyébként meg a gyerekek testi-lelki bántalmazása ellen én tényleg mindíg nagy hévvel lépek fel, mert azt hiszem az egész társadalmunk, és az abban élők léte (így az enyém a Tiéd és a Mi gyerekeink léte) függ attól, hogy hogyan segítjük a gyerekeinket a felnőtté váláshoz vezető úton! +spontán sajnálom őket

 

üdv: Judit