Szia!

Óvónéniként azt mondom, inkább meséljetek neki i Ti, mint nézze a TV-t. Nem csak azért, mert sokszor nem túl szerencsés képek jelennek meg ott, hanem azért is, mert a Tv sémákat közöl a gyereknek (vagyis nem használja a fantáziáját, hogy lképzelje, mikor mi is történik), ráadásul egy szóbeli mese közben lehet kérdezni (ha pl. nem ért valamit, vagy úgy gondolod, hogy még kicsi és egy-egy szót, kifejezést nem ért, érdemes rákérdezni, ne maradjanak üres foltok). Amúgy a 3,5 éveseknek nme minden magyar népmese való még, elsősorban az egyszerű láncmesék (kóró és a kismadár, nyualcska csengője pl), ill. az egyszerű történetű mesék valók. Nem azért, mert nem érti a másikat, egyszerűen nem úgy jár még az agya, így ha mesélsz neki vagy lát egy Mátyás királyosat vagy királylányosat még valószínű, hogy nem úgy áll hozzá, mint egy 5-6 éves, akinek az agya már több információval van tele, így másképp értékeli azokat a meséket. Semmiről nem marad le, ha a Tádénál maradsz, meg az egyszerű meséknél. Sőt, azt is szeretik, ha közösen mesélhetnek anyuval, apuval. (imádják a kicsik az olyan mesét, amiben nem szó szerint, de felismerhetően ők szerepelnek: mese a kicsi nyúlról pl, aki ma oviban járt stb...napi eseményekről szólva.)

Amúgy a mesét nem kell megmagyarázni egy gyereknek, ha sokat kérdez róla, ez mi, az mi valószínűleg nem neki való a mese, és nem érti. Egy mese egy gyerek számára a saját korosztályának megfelelően egyáltalán nem szorul magyarázatra, és nem is kell. Legfeljebb a végén a csattanóra rákérdez az ember, de az egész mesét nem kell megmagyarázni, főleg azt nem, hogy ez csak mese, nem igaz...egy gyerek pontosan tudja, mi a valóság, és mi nem az onnantól kezdve, hogy elkezd olyan játékot játszani, amikor pl nyitja a tenyerét és azt mondja: nézd anya, egy pillangó! - holott semmi nincs benne.

Zoé