Bocsi nem itt, hanem az NLC-s fórumban volt a két kuglóf, de akkor ide is bemásolom.

Dédi rumos-mazsolás kuglófja

Hozzávalók:
50 dkg liszt
1 zacskó sütőélesztő
3 dl tej
10 dkg mazsola
rum
15 dkg cukor
3 tojássárgája
10 dkg vaj
só

Egy kis lábosba beleteszek tíz deka mazsolát, ráöntök annyi rumot, amennyi ellepi, és gyorsan felforralom. Ahogy egyet rottyant, már kapom is le a tűzről, és félreteszem, hadd duzzadozzanak csak tovább a rumban. Bár Dédi természetesen sohasem látott mikrót, biztos vagyok benne, hogy sokgyermekes és elfoglalt háziasszonyként nagy hasznát vette volna. Hiszen úgy a leggyorsabb meglangyosítani a kuglófhoz szükséges ötven deka lisztet és három deci tejet, ha betesszük azokat egy-két percre a legalacsonyabb fokozatra állított gépbe. Utána beleszórok egy pohárkába egy zacskónyi szárított élesztőt - ne szépítsük, jóval praktikusabb ez az évekig is eltartható porváltozat, mint a gyorsan kiszáradó friss --, aztán rákanalazok három-négy evőkanálnyit a mikroban meglangyosított tejből, és percek alatt felhabosodik az egész. Egy nagy tálban összekeverem a langyos lisztet tizenkét deka porcukorral, egy csipet sóval és egy citrom megreszelt héjával. Beleülök három tojássárgáját, hozzáteszek tíz deka puha vajat - margarin a kuglófhoz se Dédinél, se nálam nem jöhet szóba -, aztán beleöntöm a maradék tejet meg a felhabosodott élesztőt. Utána korszakváltás, és már biggyesztem is a dagasztókarokat a kézi robotgépembe, hogy előbb lassú, majd pedig erősebb fokozaton hét-nyolc perc alatt fényesen hólyagosra dolgozzam össze a tésztát. Egy olvasztott vajjal alaposan kikent tálba belehempergetem a puha tésztabucit, és konyharuhával lefedve negyvenöt - hatvan perc alatt, meleg helyen a duplájára kelesztem. Ha már szép pufi, akkor öklömmel gyengéden rácsapdosok, hogy jó nagyokat sóhajtva kilehelje a lelkét, aztán hozzágyúrom a lecsöpögtetett, rumos mazsolát. Beleteszem a kivajazott, kilisztezett huszonhárom centi átmérőjű és tizenhárom centi magas kuglófformába, úgy, hogy csak kétharmadáig töltse ki, és jöhet is a második menet, amikor is harminc-negyven perc alatt megint megnő a kétszeresére. 190 °C-ra előmelegített sütőben (gázsütő ötös fokozata) harminc-harmincöt perc alatt illatosra sütöm. A tetejét meghintem kevés liszttel, ráteszek egy vágódeszkát, és határozott mozdulattal ráfordítom. Ilyenkor - Dédi jó tanácsa - rajta hagyom a formát, mert ha alatta hűl, akkor sokáig nem szárad ki. Mielőtt felvágnám a rumos mazsolaszemekkel teli kuglófot, tisztes mennyiségű porcukrot havazok rá.
(Szerepelt a NŐK LAPJÁBAN is 2003/02)

Dupla csokis kuglóf

Ez az én változatom - szenvedélyes csokoládéimádatom szülte. Majdnem ugyanúgy készítem, mint ahogy Dédi a maga rumos-mazsolás kuglófját, mindössze annyi a különbség, hogy ötven deka liszt helyett negyvenöt deka liszt és öt deka cukrozatlan kakaópor keverékét teszem hozzá, citromhéj helyett narancshéjat reszelek bele, és ahogy a nevéből következik, a második kelesztés után nem rumos mazsolát, hanem tíz deka apróra vágott étcsokit gyúrok a tésztájába. Duplán csokis meg attól lesz, hogy miután kihűlt, még rácsorgatok tizenöt deka, darabkákra tört és gőzön felolvasztott étcsokit. Utána hideg helyre teszem, mert így a máz szépen rádermed, és ha meleg vízbe mártott, letörölgetett késsel szeletelem, akkor nem is reped meg rajta a csokibevonat.
(Szerepelt a NŐK LAPJÁBAN is 2003/02)