Szia Judit,

köszönöm a valaszod.

Természetesen már beszéltem az ovónőkkel, a problémára már ök is rájöttek, megprobálnak segíteni, azt mondjak eddig is neveltek Zolikat, de apszolut látszik h. otthonról nem jön megfelelő nevelés. Nagyon nehéz úgy nevelni egy gyereket h. otthon nem azt látja ami a bölcsödében van, sőt azt mondták, már sokkal rosszabb volt korábban mint most és folyamatosan fejlődik Zolika, de ez nem jelenti azt h. az édesanyuka jelenlétében is jó fiú lesz. Tehát részemről ez azt jelenti, ha a bölcsiben nem veri meg az én csememtémet akkor sem tanácsos közös programot szervezni.

Még egy dologra rájöttem: en tényleg nagyon szeretem Zolikát és ezt ki is mutatom elég szimpdiasan. És én tökfej nem jöttem rá h. lányom ezt teljesen leveszi, lehet h. ő ezért is rajong Zoliért. Most már visszafogtam magam teljesen és csak szimplán köszönök Zolikának , ölelés puszit csak akkor jár ha a lányom nem látja. És elezdtem egy másik gyereket "szeretgetni" a bölcsiben egy pici, sokkal finomabb kisfiút, hátha igy a lányom átpártol. Tudom nevetségesnek hangzik amiket írok, de nekem ezek létfontossággú dolgok, ha most nem tanulja meg és nem látja a lányom a helyes utat akkor később már nehéz rajta csiszolni.  Nagyon fontos, hoóisz tőlem és apukájától látja  a lányom a helyes viselkedési mintát ill. remélem helyeset mutatunk neki. Mindenesetre otthon ez a központi témánk esténként, mert mindketten aggódunk, nem szeretnénk rosszat tenni. Nagyon sajnáljuk a barátainkat akiknek a társaságától meg kellett válnunk de a saját családunk sokkal fontosabb.

Lenne még egy kérdésem, bár tudom ez itt nem a reklám helye, de .. szeretnék mesér olvasni a leányzónak és igaz h. tanácsoltad már az a legjobb ha az ő napját meséljük el neki egy más néven nevezett főszereplővel, de én béna vagyok a mesélésben, szívesen olvasnék inkább neki. Mit javasolsz?

köszönettel:

J.