Huszonévek eleje, lánymadár süllyedt, testvér nincs, szülők háta egyben, leszámítva apáét, ő dupla S-alakban áll. Unokatestvér gürcöl még a hátával, de ott minden van: huszonévesen kiderült, hogy alul nyitott, a csigolyák azon a tájon összevissza.

S a Budapest is talált.

Serdülőkorban jött elő. Mondták akkor, hogy gerincferdülés, jártam gyógytornára, majd mondták, hogy már nem kell, s hülye fejjel elhittem, abbahagytam. Majd jött egy tüdőgyulladás, s ott mondta a nő, hogy hát ezzel azonnal menjek el dokihoz.

Most nemrég voltam vizsgálaton, ott volt röntgen, gondoltam, beutalnak gyógytornára, de azt mondták, ússzak, ússzak, ússzak. Hát úszok. :) Itt tartunk.

A táncot éppen azért kezdtem el, mert borzasztó volt a mozgáskoordinációm. Viszont relatíve jól belejöttem, nehezen tanulok meg bonyolultabb gyakorlatokat, de sokat gyakorlok, s így hosszú időre megragad.