Kedves Scoli!

 

Én véletlenül sem szeretnék tudományos álláspontot képviselni, hisz nem vagyok szakember, viszont 8 éven át küzdöttem fűzővel és jártam Budakeszire , mint utóbb bebizonyosodott - hiába, hiszen meg kellett műteni.

Tehát én csak a saját tapasztalataimat tudom veletek megosztani, ezek pedig a következők:

- a fűzőviselés miatt (hiába úsztam, gyógytornáztam minden nap) olyan merev lett a gerincem, hogy műtét előtt pont emiatt kellett 3 hétig szinte középkori körülmények között nyújtani és lazítani a gerincemet a műtéthez;

- ráment az egész általános iskolás korom  úgy, hogy nem tudtam a többiekkel együtt mozogni, játszani, sem pedig normális ruhákat hordani, öltözködni;

- Budakeszin még akkor is csak a fűzővel hitegettek, amikor már megvolt a pécsi műtéti időpontom és még kíváncsiságból direkt 1x elmentem Budakeszire!!!

- a fűző egészen addig biztos megoldásnak tűt (de csak addig!), amíg el em kezdtem nőni, attól kezdve fuccs volt az egésznek, romlott megállíthatatlanul annak ellenére, hogy lelkiismeretesen hordtam és úsztam, gyógytornáztam mellette.

 

A bp-iek hozzáállását az ilyen dolgokhoz, ill. humánusságát nem szeretném kommentálni, csak annyit szeretnék tanácsolni, hogy emiatt nehogy lemondjtaok a pécsi kezelésről, ők a legjobbak, bárkinek nyugodtan merném ajánlani a POTE-t. Engem az az Illés Tamás műtött, akinek ha jól tudom, az apósa volt ennek a műtéti technikának az egyik szülőatyja. És ez a technika jóval humánusabb és sokkal kevésbé borzasztóbb, mint a pesti: nem kell gipszágy, sem fűző utána, 3 nap fekvés után járóképes a műtött, minden különösebb fájdalom vagy probléma nélkül, és onnantól csak az illetőn múlik, hogy milyen ütemben gyógyul.

 

Ennyi. Bármilyen kérdésre szívesen válaszolok és tartom magam az évek során kialakított és most már higgadtabb fejjel is vállalt véleményemhez.

 

Üdv.