Az én tapasztalataim is vidékiek (és dunántúliak, teszem hozzá, hátha van ennek is jelentősége), és öt-tíz évvel ezelőttiek. Azt tapasztaltam, hogy ha szóba kerülnek a világ dolgai, és gondjai, akkor felmerül egy kis Kádár-nosztalgia, egy kis gazdagok-szidás, milliárdosok-szidás, politika-szidás, de zsidó-szidás nem. Ez annál inkább meglepő, mert ha ugyanezek a nagy témák egy értelmiségivel, egyetemistával, stb. kerülnek szóba, akkor legalább 50% eséllyel merülnek fel rögtön a zsidók.

Az lehet, hogy ha kifejezetten rákérdezel, akkor nem lesz jó véleménnyel a zsidókról (fentiek tükrében én ezt nem tartom valószínűnek, illetve hallottam már a régi szocdem/komcsi öntudatot idéző választ, ami a gazdag zsidók gonoszságára tromfként egyből a nemzsidó gazdagok gonoszságát hozta fel), de hasonlóan esetleg a szerbekről, a románokról, a ...ról sem lesz jó véleménnyel. Ezt nem tartom igazi antiszemitizmusnak, mivel a zsidók utálata csak az arabok, cigányok, stb. utálata sorában egy. Akinek magától nem jutnak eszébe a világ nagy bajai között a zsidók, azok szerintem nem igazi antiszemiták. Legfeljebb nem szeretik a zsidókat, na bumm, mi van akkor. Nem kötelező szeretni senki emberfiát.

Viszont mintegy tucatnyi beszélgetés során egyszer sem merültek fel a zsidók, ami azért már szignifikáns. Ekkora elemszámú minta már statisztikai eszközökkel is vizsgálható!