Kedves Titibi!

Sormány: Alakilag lehetne magyar, szláv, ill. magyarosodott német. Ezek közül a szlávhoz nem találok etimológiát. Így az alábbi lehetőségeket látom:

1. Magyar személynév, a sármány ’Emberiza sp.’ madárnév alakváltozata. (Az á > o változás lehetőségéhez vö. Sormás [Zala m.] településnév < sármás ’hely, ahol sok sárma [madártej, Ornithogalum sp.] nő’.)

2. Magyar személynév, a surján, nyelvjárási surjány ’fiatal (sarj/erdő)’ köznév alakváltozata. (A rj > rm változáshoz vö. surján > nyelvjárási surnyán, ill. surnyó ’vadhajtás, sarjú’ ~ surmó ’gyerek; neveletlen suttyó’.)

3. A német Schormann vezetéknév magyarosodása (A hangváltozáshoz vö. n. Fuhrmann ’fuvaros’ > m. furmány[os]. Ez viszonylag korai átvételt feltételez.) A n. Schormann elsősorban Göttingen–Herford környékén fordul elő, etimológiája: (1) Egy, a kfn. schōre ’part, hullámtér’ szóval jellemezhető lakóhelyre utaló név. (2) Megnyírt (n. geschoren) hajra utaló ragadványnév, elsősorban egy kiugrott szerzetes tonzúrája. Mindkét esetben a -mann utótag személynévképző funkciójú.
Az 1. és 2. etimológiában szereplő a > o, ill. u > o változás lehetőségéből kiindulva esetleg szóba jöhetnek a n. Scharmann, ill. Schurmann (Schürmann) nevek. Ezek közül a Schurmann (Schürmann) jelentése ugyanaz, mint a #3507-ben említett Schürer névé, a Scharmann pedig (1) Méltóságnév ’városőr’ jelentésben, vö. német Schar ’sereg, csapat; (régen) önkéntes városőrség’. (2) Alnémet méltóságnév ’a (közösségi) legeltetési jogok felügyelője, az erdőkerülők vezetője’ jelentésben.