Kedves kisharsány!

Minden vizsgálat alapvető eleme, hogy lehetőség szerint kizárjuk a fals pozitív eseteket, vagyis azokat, amelyek valaminek látszanak, de valójában nem azok.

Az, hogy egy szó -mány/mény-re végződik, még egyáltalán nem jelenti azt, hogy azon a -mány/mény képző van. Ez ui. történetileg csak igéhez járulhat főnevet képezve.

Mi lenne hát a sármány esetén az a *sár ige? A válasz: semmi, ilyen ige sosem volt. Ezért ez fals pozitív eset. Ha elő vesszük a régi szövegeket, akkor láthatjuk, hogy ez régen csak sármály volt, amely két kiveszett szó összetétele: sár ’sárga’ (vö. sárarany) + mál(y) ’mell; begy; hasalj; hasalji prém; hegyoldal’ (vö. rókamálas mente). Az -ny végű változata először 1702-ből adatolható, korábbról nem.

No és mik lennének a tokmány, okmány esetén a *tok, *ok igék? A válasz: ilyen igék sose voltak. Ezek is fals pozitív esetek: a tokmány, okmány és a hasonló, főnévi alapú szavak a nyelvújításkori csinálmányok. A nyelvújításkor a szakmányban szófaragók sok olyan szavat kovácsoltak, amelyeket a nyelv magától nem állított elő. Hálistennek ez egyszeri folyamat volt, se előtte, se utána nem volt rá példa.

A harmadik fals pozitív típus példája furmány. Ennek a szónak sosem volt korábban olyan jelentése, mint amit neki tulajdonítasz. Ez a mi korunk szüleménye, népi átetimológizálás a furmányos alapján. A furmány, mint a #3514-esben céloztam is rá, nem más, mint a német Fuhrmann ’fuvaros’ foglalkozásnév átvétele, amely idővel -s melléknévképzővel bővült, ami nem szokatlan az idegen eredetű foglalkozásneveinknél (vö. szl. mesár > m. mészáros, de –s nélkül mészárol, mészárszék, szl. krčmár > kocsmáros stb.). A XIX. sz.-i nagy szótárak még ezen a fokon állnak, sehol semmi fúrás. Vö.
– Czuczor-Fogarasi – Furmányos, a német fuhrman-ból csavarított fő- és mn. Máskép: fuvaros, magyarosabban: szekeres. [Ők meg is adják az eredetét, pedig az idegen etimológiák „elvetői” éppen erre a szótárra szoktak hivatkozni.]
– Ballagi – = Formányos, fn. lovival fuvarba járó személy, szekeres. Furmányoz, k. fuvart végez, fuvarban szállít vmit. [Ballagi is jelöli az idegen eredetet a nála erre használt = jellel.]
Sőt, mit is ír a mai értelmező kéziszótár:
– furmányos {5} I. fn rég Fuvaros. II. mn rég: Furmányos szekér: társzekér. [ném szóból]

Példáid közül egyedül a takarmány valódi, történeti -mány/mény képzős szó.

Végül is, akkor hol lenne az a *sor ige, amely egy sormány főnevet képezhetett volna. Honnan és mikorról adatolható?

--------

P.S. Nagyon fontos, hogy a nyelvészet nem tényalap nélküli üres szofizma. Ha nem tudjuk történeti nyelvi adatokkal igazolni, hogy a -mány/mény képző nem csak igéhez járult, akkor nem vehetünk fel mást, csak igei alapot. Ha pedig nem tudunk egy sor hangalakú igét igazolni, akkor nem vezethetünk le így a sormány főnevet.
Bár én állítólag mindent szlávból magyarázok, a Sormány nevet ezért nem is próbáltam meg a szlávból magyarázni, mert a képző és az alaptag nem illene össze, ill. a lehetséges etimológiák által megkívánt alap léte nem igazolható.
Az, hogy valamit el tudunk képzelni, az még nem bizonyíték.