Eszmecsere Szarmatával az 50 000 éves magyar írásbeliség rovatban:

 

Szarmata, 2460.: „…a hunoktól való származtatás a steppei népek körében hosszú időn át bevett gyakorlat volt …ui. a legitimáció egyik alapeleme egy régi, neves ős felmutatása …Régészetileg az egyik legfontosabb vizsgálati szempont a temetkezési szokások elemzése …Ez pedig nem mutat sok hasonlóságot a két nép esetében. Ui. az hunok főként az É-D tájolást használták, míg a magyarságál a Ny-K, DNy-Ék-i irányítás a jellemző. A hunoknál megfigyelhető volt a hamasztásos temetkezés is, míg a magyaroknál ez nem fordul elő, csak a szomszédos szlávok alkalmazták!! A hunoknál nincs meg a részleges lovas temetkezés, ami a magyarok egyik jellemző rítuseleme! De lehetne még tovább sorolni (koponytorztítás, leltanyag eltérése, stb, stb.)”

 

V.A.Z.E., 2465.: „Nem is az Attila-féle hunokról beszélnek itt a komolyabb kutatók, hanem az onogurokról, ui. már az első avar hullám is kevert avar--hun volt. Theophülaktosz Szimokattész és a régészet is ezt mondja (Var + Khunni ťtörzsekŤ) …A magyar gestákban pedig nyilván azért nincsenek avarok említve, mert hunoknak nevezik őket (egy páran felismerték már...).”

 

Szarmata, 2466.: „Az onogur (1o ogur) törzsszövetség egy török nyelvű banda volt! Az avarok első hullámához nem sok közük volt. Az uarchonita elnevezés Theopülaktosz egyik, az avarok eredetét elemző passzusa. Akkoriban elterjedt toposz volt a bizánci történetírók körében, hogy a steppei népeket hunként aposztrofálták! Így lettek az avarok is hunok! Az onogurok csak a második avar hullámmal kerültek, kb. 680 környékén, az onogur birodalom felbomlását követően a Kárpát medencébe!

 

V.A.Z.E., 2467.: „Látom, még a Theophülaktosz-féle szöveghelyet se ismered. Olvasd el pl. Szádeczky-Kardossnál …Az onogur 'tíz nyíl' egy másik, ócska magyarázat, nem hiszem, hogy a topic olvasói közül bárki is ne ismerné... Ha ilyesmikkel akarsz itt villogni, akkor inkább maradj csendben.”

 

V.A.Z.E., 2468.: „ťAz onogur (1o ogur) törzsszövetség egy török nyelvű banda volt!Ť Konkrét nyelvemlékek? Vagy csak egy toposzt ismételgetsz, ami azon alapul, hogy a hunogurok is beletartoztak a Türk Birodalomba? Egyébként ez a ťtörök népekŤ terminus is egy meglehetősen ingatag, önkényes kategória, ilyen alapon ugyanilyen joggal lehetne hun vagy avar nyelvű népekről beszélni. Miért pont őket ragadjátok ki, akik eleinte sokkal jelentéktelenebbek voltak???”

 

V.A.Z.E., 2469: „ťAz onogurok csak a második avar hullámmal kerültek, kb. 680 környékén, az onogur birodalom felbomlását követően a Kárpát medencébe!Ť Látom, szépen megy az ť1 oszthatatlan nép, 1 birodalomŤ elvének szajkózása…”

 

Szarmata, 2470.: „...beszélnek itt a komolyabb kutatók… Te lennél az egyik ilyen??? Inkább nem komentálom… [sic!] Először tanulj meg kulturáltan vitatkozni, de ahhoz olvasni is kellene, alapokat szerezni…”

 

Szarmata, 2472.: „....joggal lehetne hun vagy avar nyelvű népekről beszélni. Igen! Már ha ismernénk a hunok vagy az avarok nyelvét! És még egy kérdés: Ha a hunok és az varok magyarok, akkor miért mongolidok antropológiailag mindkét társaságnál a vezetők? miért tűnik úgy, hogy egy belső-ázsiai vándorlás, népmozgás hozta ide őket? Ja, és a magyaroknál miért nincs meg ez a mongolid elem?”

 

V.A.Z.E., 2479.: „ťMár ha ismernénk a hunok vagy az avarok nyelvét!Ť Az előbb soroltad be őket a török nyelvűek közé, mert így tanultad az iskolában …Hogy miért mongoloidok a vezetők? Gondolom, a tanhu dinasztiájának és az előkelőknek a kínai dinasztiákkal és előkelőkkel  kötött házasságai miatt is! Ki állított olyat, hogy nem Belső-Ázsiából, ill. a Huangho vidékéről jöttek? A magyaroknál (gondolom, a Hetumoger szövetségre akarsz gondolni) miért nincs meg ez az elem? Nyilván azért, mert Transzkaukáziában nem fordulnak elő mongoloidok, roppant nehéz kérdés…”

 

V.A.Z.E., 2481.: „ťHa a hunok és az varok magyarok...Ť Én ilyen primkó dolgot soha nem mondtam, talán vitatkozz erről Provóval, én már megtettem egy párszor korábban... Hozzád hasonló kapacitás... Sztem világosan leírtam, hogy a mai magyarság etnogenezisében részt vevő népekről disputálunk.”

 

Szarmata, 2503.: „Az eddig ismert gazdag kora avar kori síroknak (pl Kunbábony) az embertani vizsgálata alapján elmondható, hogy a bajkáli-szajáni csoporhoz tartoztak (a mongoloidok két alcsoportja). Egyéb lelőhelyek: Bakonykoppány, Csengele-Feketehalo, Dunaegyháza-Újbolt, Kiskőrös -Cebe puszta, Kunpeszér, Kunszállás, Madaras, Öskü, Tatárszentgyörgy, stb… Ezek a lelőhelyek a Duna-Tisza közén helyezkednek el, ami megegyezik azzal a régészeti feltételezéssel, hogy az avarok kagáni székhelye itt helyeztkedett el a korai és a középső avar korban. Elmondható, hogy a kagáni környezethez tartozó elemek - tehát a hatalom maga!! - voltak mongoloid típusú avarok! ezek mellett magtalálható egy középázsiai tömb is, őket jellegzetes leleteik vezetik vissza korabeli lakóhelyükhöz. A Kárpát-medencei hun temetkezések között a töredéke a mongoloid elem! Jó példa erre a koponyatorzítás, amit sokan - tévesen - a hunokhoz kötnek! Ez a hunok által leigázott alánoknál volt divatos, tölük pedig a szomszédos germán törzsek némelyike is átvette, de gyértelműen ALÁN eredetű!”

 

II. Kuri-galzu, 2359.: „ťAz eddig ismert gazdag kora avar kori síroknak (pl Kunbábony) az embertani vizsgálata alapján elmondható, hogy a bajkáli-szajáni csoporhoz tartoztak (a mongoloidok két alcsoportja) ...Elmondható, hogy a kagáni környezethez tartozó elemek - tehát a hatalom maga!! - voltak mongoloid típusú avarok!Ť Jól egybevág ez azzal, hogy 310 körül az Aral mellékén élő avarokat a qun (hun) nép egyik ága hódoltatta, és innen a Baján népénél is jelentkező hun-avar kettősség (onogur, kangar, várkony).”

 

II. Kuri-galzu, 2541.: „ťA Kárpát-medencei hun temetkezések között a töredéke a mongoloid elem!Ť Ez pedig arra mutat – amit sokan feltételeznek –, hogy Atilla birodalmának központja nem a Kárpát-medencében volt. Bár ha székhelyről meg központról beszélünk, igazából meg kellene várni a kérdéses terület minden négyzetcentiméterének felderítését, mert itt a nagy számok törvénye nem érvényes.”