Tehát az a véleményem, hogy a logikus gondolkodás elsajátításához szükséges az, hogy a megfelelő számtan-mértani ismeretek birtokába kerüljünk.

Tudjuk azt, hogy van sinus-tétel, meg van másodfokú egyenlet megoldóképlet.

Az viszont nem kell, hogy ezekre évtizedek távlatából konkrétan emlékezzünk is.

Nem kell, mert számos helyen utánanézhetünk, ha kellene. Ilyen lehetőség korábban is volt egyébként, a függvénytáblázatban, vagy abban a kis piros keményfedeles könyvben, aminek a nevére sajnos nem emlékszem, minden szükséges képlet, bizbasz benne volt. Most meg van internet.

Viszont ezek az ismeretek, annak ellenére, hogy már a konkrétumokat elfelejtettük, szinte tudat alatt szívódnak be

Bronstein-Szemengyajev :)

Az ismeretek (sajna) cseppet sem szivodnak be tudat alatt. Az agy semakat tarol, es ezek felepuleseez bizony kell az a sok tanulas, magolas, hasznalat, szamokeres. Es persze rendesen felepitett anyag, mivel a semak is egymasra epulnek.

Anno volt is ilyen mat. tanterv, egeszseges sorrenddel, rendes mennyisegu anyaggal es ugy hogy lehetove tette az absztrakciok megismereset.
A mostani viszont ugy viszonylik ehhez mint a baszas es a kibaszas. :-(((

Pl. 7. osztalyban meg nem vezettek be a "valos szam" fogalmat sem, viszont kezdenek fuggvenyekkel ugykodni. Persze azt is csak szormenten; tisztara olyan, mintha elovettek volna egy nagy peldatarat, random kivalasztottak belole partucat peldat, aztan ezek konkret megoldasat probalnak "megtanitani"; es vegeztek ha ezt a tanulo mar kepes viszabofogni (vagy nem).

JHa, es mindezt tanitjak olyan matektanarok, akik szerint pl. a 0 olyan szam ami "se nem paratlan se nem paros".