Vizsoly-al kapcsolatos:

"3. A húnszékely irás, melynek egy nemzeti jegyeivel sem azonosítható betűi több székely egyházak felirataiban nagy részben korunkig fenmaradtak; jelesen ilyen volt a Csik Sz. Mihályi igen régi egyháznak 1731-ben felfedezett felirata, de másolatát senki le nem vevén, ez egyháznak átalakitásakor annyira elenyészett, hogy erre most már a legvénebb emberek sem emlékeznek; továbbá a Csik Sz. Miklósi egyház fölirata 1501-ből, mely 1749-ben fedeztetett fel, azonban ez is a régi egyháznak a mult század utolsó felében történt átalakitásakor elenyészett, s örökre ösmeretlen maradt volna, ha ezt már elébb több jeles hazai tudósaink gondosan lemásolva, az enyészettől meg nem mentik s vitatkozás tárgyává nem emelik; e felirat megfejtett tartalma ez: „Urunk megettig fogván ezerötszáz egy esztendőhbe Mátyás – János Estyán kovács csenálták Mátyás mester Gergely mester csenálták." Végre az enlakai felirat, melyet a székelység ritka buzgalmu átkutatója b. Orbán Balázs, a regényes Firtos aljában fekvő Enlaka unitarius egyházának deszka menyezetén a kar fölött 1864 körül fedezett fel, mely 1668-ból való, s megfejtése következő: „Georgius Musnai. Csak egy az Isten Deus. 14."

Musnai György volt az, ki az egyházat az akkor divatos tulipántos modorban kifestette, s nevét húnszékely betűkkel jegyezte fel az egyház deszka mennyezetére.[4]

Udvarhelyszékben Sz. Mihály unitarius község temploma 462nem régen szedetett le, s miként hite bevehető emberek állítják, igen diszes, faragványos kövekkel volt burkolva, azonban kicsiny levén, ennek anyaga felhasználásával is épittetett a mai nagy egyház; a régi egyház faragványos kövein, hagyományok szerint, sok felirat, s ezek közt több hún betűkkel irott is volt.

Ugyan e székben Kadács vagy Kadicsa vár aljában Szekérvár nevü téren találtatott 1833-ban Marosi János által egy szép körded czifrázatokkal ékes és senki által e vidéken elolvasni nem tudott irással borított kő, de a mely a szinben, hová betétetett, leégés miatt elporlott, de utánirt betűk alakjából azt kell következtetni, hogy ezen hún irás volt.[5]

Komáromi Csipkés György is emlékezik egy húnszékely betűkkel hihetőleg a XVII-ik században irott debreczeni könyvről, mely azonban még a mult század elején elveszett."


"Etele olaszországi hadjáratának emléke maig is él Schweiczban; hol két völgy találtatik a Wallis Cantonban, egyik az anniviersi (= körös körül elzárt), másik az eutremonti, melyekről inkább hagyomány, mint okmányok alapján állíttatik, hogy lakosaik a régi húnok maradványai.

Az anniviersi völgyről Bridel a Wallis canton statisticájában irja: „az anniviersi völgynek, miként hiszik, első lakosai azon hún katonák voltak, kik Olaszországból menekülvén, megtelepedésökre biztos helyet kerestek."

Bocard s. mauricei szerzetes kanonok ugyan e Cantonról irt történelmi müvében mondja: „némely irók azt hitték, hogy az anniviersi völgyet azon tatár csordák egyike 450népesítette meg, kik Attila halála után minden felől üzetvén s elkergettetvén, a legvadabb hegységek s legismeretlenebb völgyekben kényteleníttettek menhelyet keresni."

De Rivaz kanonok is feljegyezte: „hallom mondani, hogy az anniviersi völgy a húnok maradványai által népesíttetett meg, kik Galliából űzettek ki, de erre én semmi bizonyítványt nem találok."

E hiányos történelmi adatokat a hagyomány következőleg egészíti ki:

Az anniviersi völgynek, – mely a Rhone jobbpartján épült Sierres, németül Siders várossal szemközt fekszik – lakói a közvélemény valamint Meisterlein 1488-ki nürnbergi krónikája szerint is[17] ázsiai eredetűek, nevezetesen 20–30 hún vitéznek az Etele seregéből maradékai, kik rabolva bekalandozták e vidéket, s Piemont sikjain a főhadtól elvágatván, s az elkeseredett föld népétől üldöztetve, kénytelenek valának a magas hegyek közé menekülni, hol egy zárt völgyben végkép megtelepedtek.

Az egész anniviersi völgy – németül Einfisch – hossza mintegy 2 mérföld, délről a magas Weisshorn által elzárva, áll 8 helységből s nehány tanyából, mintegy 4–5 ezer lakossal, főhelye Visoye 1200 lakossal; egy ide való lakos eredetükről következőt beszélt: „eleink ázsiai katonák voltak a húnok hatalmas nemzetéből, kik Etele alatt egész Európát bekalandozván, hazatértükkor 200 vitéz a seregtől elvágatott Piemontban Aosta völgyében, kik több hetekig a hegyek közt bujdosva, s a völgyi lakók által üldöztetve, a magasabb vidékekre vonultak, míg a Herin völgyében rést találván, ezen, akkor még lakatlan vidéken letelepedtek, s a szomszéd tournanchi, pellinai s diemoi völgyekből egy éjjel több nőt elraboltak. Ily legelső telepek voltak Grimenze és Ayer, melyek régi neveiket maig megtartották."

„A népség a Rhone völgyéből lakosokkal szaporodván, Luc, Visoye, St. Jean, Im Fang, Vercorin s más helyek épültek, s a sioni – Sitten, Sedunum – püspök által keresztyén hitre térítettek ezelőtt 6–700 évvel, mert eleink pogányok s bálványimádók voltak. Azóta legtöbb ősi szokásaink 451elenyésztek, s a melyek születés, lakodalom, halálesetek, a tavaszi s őszi ünnep alkalmával még fentmaradtak, évről évre többet és többet vesztenek eredeti tartalmukból annyira, hogy alig hasonlítnak már azokhoz, melyeket ifjuságomban láttam."

E völgy lakóinak házaik fából építvék, némelyek igen régiek, rajtok a XVI. század első tizedének évszámait is elolvashatni.

Termet, arczszin, és vonásokra nézve e nép Vallis Canton többi lakóitól nem különbözik.

A lakosok az anniviersi völgy Ayer nevü felső részében most is költözködő nomád életüek, kik alig tudnak egy telet ugyanazon házban kihuzni, nyárban pedig lakásukat 3–4-szer változtatják, családostúl, butorostúl, marhástúl, másik kunyhóba költöznek, s ily alkalommal barátaikat, szomszédaikat megvendégelik.

E völgy, bár német és franczia nyelvet vegyítve beszélő népek közt feküvén, a régi hún nyelvbe sok idegen szavak vegyültek, mégis a völgy népének nyelve a szomszéd völgyek nyelvétől annyira különbözik, hogy e völgyek lakosai őket saját nyelvükön egyátalában nem értik meg.

Helységeik nevei, népnyelvi hangzás után magyar kiejtéssel irva, ezek:

1. Pen-szék, legrégibb helység, magas hegyháton, talán = fen szék.

2. Viszoj, főhelység a Navezsencz patak jobb partján, Penszék a balon, egymáshoz félórányira, (Vizsoly?)"


"Jellemző és a cantoni többi lakosokétól eltérő népszokás vala nálok, hogy a halott eltemetése után a rokonok a halottas házhoz gyülvén, ott torral fogadtattak,"
"Az eutremouti völgyről egy schweiczi irónál fel van jegyezve, miként e völgy kebelében a X-ik században elbarnult 453arczszinü, idegen tekintetű harczosok jelentek meg; ezek részint a húnok maradványai,..."

"Sion városához 3 órányira a hegyek között észak felé Hérémencze vidékén is, hagyomány szerint, húnok tartózkodtak, s e falu szomszédságában egy barlang ma is húnok barlangjának neveztetik, – melyben a nép hiedelme szerint – gonosz szellemek lakván, senkitől nem látogattatik. A szirttetőről mintegy 25 lábnyira kötelen kell leereszkedni a barlang nyilásához, melyből egy fagerendázat nyúlt ki. A barlang főterme, alól erős gerendákkal van kipadolva, oldalán pedig körül bedeszkázva, végül van még két – éléskamrául szolgálható – kirakatlan mellékbarlang; e belső faburkolat legfölebb a XVI-ik századból való, maga a barlang a tengerszine felett 4060 lábra fekszik.

E barlangon kivül még a Mont-Cuvvin – Wetterhorn – tömérdek obeliskje mellett, egy szirt húnkőnek – hunnenstein – neveztetik.

Az Usenz vizének Rhonéba szakadása mellett eső Chippis falu lakosai is az anniviersi völgyben divatos beszédhez hasonlító nyelven beszélnek, de a mely az egész környék nyelvétől különbözik."
"Hogy ez előszámlált faluk lakosai hún maradványok, ezt a megtörtént itáliai hadjárat alatti elszakadás valószinüsége, továbbá az ottani közvélemény és ősi hagyomány támogatja; ide mutatnak a fentebb előszámlált több helynevek s egyes szavaknak most is élő magyar szavakkali hasonlatossága, melyek magyar hangzás, eredet s jelentőséget árulnak el; ide a két helynél előjövő „szék" szó, mely éppen a hún eredetü mai kúnoknál és székelyeknél volt és van gyakorlatban, pl. Halas szék, Mizse szék, Kecskemét szék, Udvarhelyszék, mely szó, mint ma, általánosan a székhely, 454több községek központi helyét jelöli, de a melynek se a német, se a franczia nyelvben ide vonatkozó jelentése nincsen; végre ide mutat a régi scytháknál szokásos, s Etele temetésénél sőt ma is gyakorlott fényes tortartás, mely ezen schweiczi canton lakosai között átalában ösmeretlen.[18]"
[18] Biblioth. der neuest. Weltkunde 1834. I. 28–50 l. Tudtár 1834. 229–30. 1835. 237–240. l. Hatvani m. történ. Zsebk. Pest 1859. 490–501.

"Az olaszországi diadalmas hadjárat bevégeztével állott Etele világhirű hatalma legmagasabb fénypontján, korlátlan ura volt egy széles birodalomnak, melynek a Rajna, adriai tenger, Haemus hegylánczolata, s majdnem a keleti tenger valának határai, az ő lángesze s nemzete vitézsége együtt volt e birodalom teremtője s összetartója.

Fegyverének hatalma s legyőzhetlen hirneve a scytha és germán népségeket Rajnától a Volgáig egy óriás népszövetséggé tudta egyesíteni, melynek tagjai bármily különbözők valának is törvény, szokás, eredet és nyelvre nézve, mégis őt, mint urokat tisztelték, neki adófizetés és seregek állításával szolgáltak. Ostrogot, gepida, rugius, herul, longobard, thüringi, burgund, több szláv törzsök, s a Volga s Don közt székelő kazarok, az ő zászlói alatt harczoltak."

http://vfek.vfmk.hu/gyarfas_istvan/jaszkunok/root/0001/0006/0017-43.html
http://vfek.vfmk.hu/gyarfas_istvan/jaszkunok/

Vizsoly helységgel kapcsolatosak lehetnek:
Vizsoly : www.vizsoly.hu/
Viszój: Hun völgy: http://mek.oszk.hu/01500/01522/html/
Zemplén: Vizsoly, Viszoj: http://gradatio.kepeslap.com/gallery.asp?userid=3810&cat1=1&cat2=2
Google: Vizsoly: 32 200 találat. www.vizsoly.hu/
Vizsoly - kitörölhetetlen, rejtély, titok, a megszólalás lázadása és a kultúra győzelme a rémes világ felett. http://www.nol.hu/cikk/50254/
Mintegy háromezer évvel ezelőtt már letelepült életmódú, mezőgazdaságból élő lakói voltak az akkori Vizsolynak. http://www.vizsoly.hu/

Korlát-Vizsoly ,Vasút-Vonal / Line: 98: Szerencs - Hidasnémeti