Bari fiam a napokban volt 4 éves, és kb 1,5 hónappal ezelőtt dadogni kezdett. Néhány napig csak enyhén, pl.: "a-a-a-anya" és jellemzően csak szóeleji magánhangzónál. Aztán egyre inkább, napról napra rosszabbodik a helyzet. Beszéltem logopédussal, ő azt javasolta, hogy fél évig ne tegyünk semmit, ne figyelmeztessük, ne javítgassuk, ne hívjuk fel rá a figyelmét, sokszor magától abbamarad. De engem azért igenis bánt, és félek, hogy oviban majd csúfolni fogják.:-( Azt is látom, hogy őt is zavarja (pedig tényleg nem foglalkozunk a dologgal), sokszor félbehagyja, mert nem sikerül kimondania. Van, hogy amikor látom, hogy mindjárt feladja, akkor kimondom helyette a szót, és olyan kis hálásan néz. Két hete vált igazán rosszá a helyzet, azóta szinte minden mondatában akad szó, amit nem sikerül elsőre kimondani, és már szótagokat ismétel, van hogy 5-6-szor is. Vagy van úgy, hogy pl. a mondat eleji első szót (pl. "kérek") mondja többször. Ő különben elég későn kezdett el beszélni és ez év tavaszáig nehezen is lehetett érteni, aztán volt egy ugrásszerű fejlődés. Visszagondolva nem emlékszem semmilyen traumára, ami kiválthatta a dadogást nála. Egyébként nagyon érzékeny, könnyen sírós gyerek, mindamellett nagyon bújós, kedves, olyan babás, nagyon szerethető. Egyáltalán nem problémás gyerek, ezzel arra akarok utalni, hogy türelmetlenség vagy gyakori fegyelmezés nem válthatta ki. Segítsetek, mit tegyek? Járt valaki hasonló cipőben? Nagyon hálás lennék, ha megosztanátoka tapasztalataitokat, gondolataitokat. 11.-ére kaptunk időpontot kineziológustól...az ember ugye mindent megpróbál.. Pumukli