Hírlevél:

Kultúra: Hun-örökség Észak-Kínában

Nemrég adtunk hírt lapunkban, hogy magyar kutatócsoport készül ázsiai expedícióra a hun

örökség felkutatására.
A kis csoport azóta megérkezett, sőt, vezetője, dr. Obrusánszky Borbála

történész-orientalista elküldte Ázsiából első rövid beszámolóját is, amelyet alább adunk

közre. (B. J.) Kínában az elmúlt évtizedben nagy tudományos érdeklődés volt tapasztalható

a hun örökség iránt. Kínai és mongol tudósok egyaránt átértékelték a korábbi, negatív

képet. A jelenlegi hivatalos álláspont szerint a hunok alapvetően meghatározták Ázsia

történelmét, sőt, az első kínai dinasztia alapítói is ők voltak. Nem véletlenül, már a

pekingi repülőtéren is hun lovasok és hun lovak dombormûves ábrázolásai láthatók. A hun

kutatás központja jelenleg Belső-Mongólia. Az egykori hun birodalom központjában, a

Kínához tartozó Belső-Mongólia (Ordos) Autonóm Tartomány fővárosában, Hohhot mellett 2007

júliusában hatalmas múzeum nyitja meg kapuit, amely a régi pusztai civilizációt, a hun

kultúrát fogja bemutatni. Az épületek már elkészültek, sőt, az egyik kiállítóterem

látogatható is. Jelenlegi állapotában a kínai források alapján rekonstruált hun uralkodói

palota a legimpozánsabb épület.
Különlegesség, hogy a palota tetején egy turulmadár látható, amely a hunok, majd a későbbi

pusztai népek totemállata volt. Gyakori a csodaszarvas-ábrázolás is, amely a régészeti

leletek alapján a szkíták, majd a hunok szent állata volt. A kiállítóteremben látható a

híres ordoszi hun korona másolata, valamint több régészeti tárgy, amelyet e tartomány

területén ástak ki az elmúlt néhány évtizedben.
A hunok története és öröksége számos tudományos kutatót foglalkoztat, egyre több

publikációt adnak ki ilyen téren. Idén jelent meg egy monográfia a hun régészeti emlékek

elemzéséről, amelyben többek között az Egyesült Államokban élő Érdy Miklós kutatásai is

szerepelnek.
Belső-Mongólián kívül más észak-kínai tartományban még kevés eredmény született a hunokkal

kapcsolatban, pedig érdemes lenne odafigyelni a hunok páratlan anyagi és szellemi

örökségére. Ninghszia Autonóm Tartomány fővárosában, Jincsuanban található az egyik

legkorábbi buddhista pagoda (mongolul: szoborgan, amely a magyar szobor szó rokona Bálint

Gábor értelmezésében), amely azt bizonyítja, hogy a hunok nemcsak a buddhizmus

terjedésének patrónusai voltak, hanem megteremtették, és Kína-szerte elterjesztették a

pagodaformát. A tartomány szélén, Gujuanban volt a déli hunok egyik fővárosa, Gao Ping. A

város környékéről számos régi, pusztai civilizaciós lelet került elő, amely a szkíták és a

hunok folyamatos jelenlétét igazolják. A régészek feltártak számos sírt, ahonnan páratlan

leletek kerültek elő. A mongol kutatók nagyon felfigyeltek a magyar nyelv belső-ázsiai

eredetû szavaira. A belső-mongol Ucsuraltu, a Kanszuban élő Batgerel nyelvészprofesszor

nagyra értékelte Szentkatolnai Bálint Gábor mongol-magyar szójegyzékét, sőt, szerintük a

mai Kanszu tartományban kellene további kutatást végezni, ahol az archaikus mongol

nyelvben újabb adatok lehetnek, nem beszélve arról, hogy Kanszu tartományban van mogor

népcsoport is. A mongol kutatók úgy vélik, hogy a mongol és a magyar nyelv nagyfokú

hasonlósága egyedül a hun nyelvből magyarázható meg. Korai, Kínában található régészeti

emlékek szintén azt mutatják, hogy a hunok szimbólumai, anyagi kultúrája nagyban

meghatározza a török és a mongol, valamint a tibetiek mai életformáját. Számos észak-kínai

múzeumban fellelhető motívum (táltos ló, tündérek, oroszlán, turulmadár, ,,Anjou-liliom-,

tulipán stb.) megtalálható a magyar népi kultúrában is, ami arra vall, hogy a magyarság

töretlenül megőrizte a magával hozott belső-ázsiai örökséget.
Dr. Obrusánszky Borbála