Kedves Judit!

Egy számunkra nagyon fontos kérdéssel fordulok Önhöz. Van egy lassan 10 hónapos kisfiúnk. Körülbelül 3 hónapja költöztünk külföldre. Addig Dávid a saját ágyában aludt, a mi szobánkban. Persze sírós estéken átjött hozzánk, és minden reggel együtt lustiztunk pár órácskát a nagyágyban. Egyébként pedig elkezdte átaludni az éjszakákat, egyre hosszabb időket aludt egyben, és sose okozott problémát az esti letevés. Mondjuk nemmagától, hanem csakis cicitől aludt el.

A költözéssel Dávid sajá szobát kapott, mi pedig boldogan olvastunk esténként, hogy a többi dologról ne is beszéljek:), örültünk, hogy van saját hálószobánk újra.

De Dávid egyre "rosszabb" alvó lett. Este nem tudjuk simán letenni az ágyába egy óra szopás-cumizás után, van, hogy negyed óra múlva újra felébred. Mindig bemegyünk hozzá ha felsír, ringatjuk, megszoptatom, teljesen "ellöttyedve" visszateszem az ágyába, és negyed-egy óra múlva megint ébred. A mai este már rekord számba ment, aludt 10-2-ig, de előtte 3-szor altattuk el.Utána pedig áthozzuk a mi ágyunkba, mert már fáradtak vagyunk a további altatáshoz. Nálunk prímán alszik, csak én nem annyira, mert nagyon gyakran szopikál éjjel félálomban.

 Nem tudom, mi lenne a megoldás, ezért is kérek segítséget. Nagyon szeretném megtanítani egyedül elaludni, de hogyan? Vigyük vissza az ágyát hozzánk? És mi lesz ha megint a saját szobájába visszük?

Dávidnak még nincs saját állatkája, valahogy nem kötődött semmilyen játékhoz, rongyhoz eddig. Próbálom rászoktatni egyre, odaveszem hozzánk a szopáshoz, de ő rendre eldobja (más állatkákat is). Pedig szerintem ez segíthetne, ha lenne kihez bújnia éjjel.

Nincs problémám a családi ágy fogalmával, a férjemnek sincs ellene kifogása, a magánéletünket megoldhatjuk máshogy, csak az az egy baj, hogy én ilyenkor alig alszom.

Nagyon várom a válaszát, köszönöm előre is!