Az október 23-i zavargások

• Az október 23-i zavargások összefüggésben vannak a Kossuth tér éjszakai kiürítésével, ahol éjjel-nappal tartó kormányellenes, „politikai vadkemping-demonstráció” zajlott hetek óta. A rendezvényt a magyar szélsőjobb fémjelezte, de hol titkoltan, hol pedig bevallottan a Fidesz is támogatta és kihasználta.

• Magyarországon tiszteletben tartjuk az alkotmányos jogokat, köztük a gyülekezéshez és a szabad véleménynyilvánításhoz fűződő jogokat, de az élet biztonságához való jog még ezeknél is előbbre való.

• Ezért a rendőrség az október 23-i megemlékezések biztonságos lebonyolítása érdekében a Kossuth téren demonstrálókkal egyezséget kötött, miszerint az ünnepség előtt alávetik magukat a biztonsági átvizsgálásnak.

• Mivel a demonstrálók nem tartották magukat a megállapodáshoz, megakadályozták a rendőrség munkáját, el kellett távolítani őket a helyszínről.

• A magukat békés demonstrálóknak mondó tüntetők ugyanis vasgolyókkal, házi gyártású bombákkal és késekkel voltak felszerelve, vagyis nemcsak a megállapodást, de a jogszabályokat sem tartották be.

• Fontos látni a különbséget: vannak kormányellenes tüntetők, akik élnek az alkotmányos jogaikkal, és vannak a mögéjük bújó politikai futball-huligánok, akik visszaélnek ezekkel a jogokkal. Az előbbiek jogát védeni kell, az utóbbiak rendbontását pedig meg kell akadályozni, fel kell számolni, és meg kell büntetni.

• Ennek, a rendetlenségnek és a rendetlenség kezelésének nyilván nagyobb hírértéke van, mint a rendnek, így a külföldi hírcsatornák elsősorban ezt közvetítették október 23-a kapcsán is.

• A látszat azonban csal: Magyarországon demokrácia van, politikai stabilitás és rend, amit meg is őrzünk minden alkotmányos eszközzel.

• Akik október 23-án éjjel Budapest utcáin randalírozni kezdtek szintén nem békés tüntetők, alkotmányos jogaikkal élő állampolgárok, hanem közönséges – és valószínűleg szervezett – rendzavarók voltak.

• Megmozdulásukat nem jelentették be előre, így nem is rendelkezhettek engedéllyel, és sok mindent lehet állítani, csak azt nem, hogy békés céljaik lettek volna.

• Tüntetni konkrét célokért szokás. De ha a cél kizárólag a puszta erőszak, a rendbontás és a vandalizmus, akkor már nem tüntetőkről van szó, hanem bűnözőkről, akiket meg kell állítani.

• Akik kövekkel, vasrudakkal, késekkel, baltákkal felfegyverkezve indulnak az utcára; akik rárontanak a rendőrökre, akik buszokat foglalnak el és fordítanak keresztbe az utakon, akik autókat borogatnak, gyújtogatnak, és tankkal indulnak a rendőrök ellen, azok nem az alkotmányos keretek között tüntető polgárok, hanem közönséges bűnözők.

• A híradásokban oly sokat idézett kép a tankról, mely Budapest utcáit dúlta, egyértelműen bizonyítja, hogy a tüntetők szervezett csoportok voltak, tudatosan készültek akciójukra. Ugyanis a kiállított tank elindításához két akkumulátorra is szükségük volt. Ők azonban nemcsak ezzel rendelkeztek, de a beszereléshez szükséges minden egyéb eszközzel, amelyeket szakszerűen használtak is.

• A rendőrségnek és a hatóságoknak ebben a helyzetben nemcsak joguk, de kötelességük megvédeni a város és a polgárok biztonságát. A rendőrség tehát törvényesen és arányosan járt el.

• Az erőszak a mértékét nem a rendőrség választja, hanem az emberek ellen támadó szélsőséges csoportok brutális és erőszakos fellépése.

• A valódi kérdés azonban az, hogy ha nem a tömeg támogatása, akkor mi az, ami az utcán randalírozó csoportok erejét adja? A válasz a jobboldalon keresendő. Az ellenzék hosszú ideje önös politikai érdekei szerint folytatja felelőtlen politikáját. Illegitimnek nevezi a demokratikus választások után felhatalmazott kormányt, amivel egyszersmind legitimál minden kormányellenes akciót. A szélsőségeseket is.

• Ha szavaival nem is mindig egyértelműen, de hallgatásával bizonyosan bátorítja a szélsőséges csoportokat. És ez az elnéző hallgatás nem egyszerűen közöny, ez a Fidesz valódi taktikája.

• Orbán Viktor egy beszédében egészen odáig ment, hogy azt mondta, hogy a köztársaság csak levethető ruha a nemzet testén.

• A radikális szavakból radikális tettek lettek. Az ellenzék vezére ideológiát adott az utcai rendbontáshoz.

• A Fidesznek megint egyszer sikerült összemosni a békés tüntetőket a radikális rendbontókkal. Mert bár a Fidesz vezetői folyamatosan kapcsolatban voltak a rendőrség illetékeseivel, tehát tudták, hogy a Belvárosban rendbontók jelentek meg, tudták, hogy a rendőrség oszlatni fog, mégsem szakították félbe a pártrendezvényt, mégsem figyelmeztették híveiket, hogy baj lehet.

• Ezért nehéz szabadulni attól a gyanútól, hogy talán a Fidesz szándékosan hagyta, hogy hívei és a rendbontók összekeveredjenek, és olyan látszat keletkezzék, mintha a köztársaság rendőrsége a békés tüntetők ellen vezényelne attakot.

• A Fidesznek úgy tűnik, mindent megér egy másnap reggeli, a kormányt vádoló sajtótájékoztató. Még saját legelkötelezettebb híveinek testi épsége sem drága néhány gyalázkodó mondatért.

• Sajnos, ez még mindig a „minél rosszabb, annál jobb” politikája.

• A rendszerváltó Fidesz fokozatosan a nemzeti radikalizmus túszává válik, pedig Európából jól látszik, hogy Magyarországnak nem Haiderekre és Slotákra van szüksége. Hanem nyugalomra és fejlődésre.

• Nem fogjuk leállítani a 16 éve halogatott, és most végre elindított reformokat. Nem fogjuk visszavonni az egyensúlyteremtő lépéseket. És nem fogjuk hagyni, hogy a felelőtlen populizmus, a nemzeti radikalizmus, amely választásról-választásra egyre nagyobb területeket fertőzött meg a magyar politikában, végleg elhatalmasodjon Magyarországon.

• A magyar miniszterelnök még a kormányalakítás előtt, zárt körben, a koalíció nagyobbik pártja előtt ultimátumszerű beszédet mondott. (őszödi beszéd)

• Ennek lényege az volt: vagy szakítanak a magyar politika 16 éve tartó, hazug, szociális demagógiára épülő gyakorlatával, ami már középtávon is finanszírozhatatlan, vagy pedig kereshet másik miniszterelnököt magának a párt.

• A politikai botrány ennek a részletnek a kiszivárogtatásával kezdődött. Az ellenzék érdeke nyilvánvalóan az, hogy a brutálisan őszinte beszédnek csak az egyik felére építsen politikát. Arra, hogy a kormányfő elismeri, ő is hazudott.

• Csakhogy van annak a beszédnek egy másik fele is, a kép azzal együtt teljes. Abban a miniszterelnök azt mondja, ő akkor is szakítani fog a hazugság, a hitegetés, a szociális demagógia politikájával, ha az népszerűségvesztéshez, tüntetésekhez vezet.

• A felvétel nyilvánosságra hozását követő nap éjszakáján, szeptember 18-ról 19-re virradó éjjel radikális, szélsőjobboldali csapatok tombolni kezdtek a magyar főváros egy pontján, megostromolva a Magyar Televízió székházát. A következő két éjszakán a szélsőséges megmozdulások tovább folytatódtak, ám a rendőrség kemény és határozott fellépésének köszönhetően végül péntekre megszűntek.

• Azonban az önkormányzati választások után a Fidesz folyamatosan készenlétben tartotta híveit az utcán, október 23-a megosztására törekedett.