Én egy-két dolgot másképp gondolok mint a kútfúró kolléga. Azt azonban hozzá kell tenni, hogy a fúrott kút kialakítása területenként és talajszerkezetenként változik.  Ezért például elképzelhető, hogy a mester egy ismeretlen területen a technikájával csődöt mond pedig már náhányszáz sikeres fúrása volt. A legfelső vízadó réteg problémája az, hogy a valamikori csatornázatlan övezetek zsíros, baktériumos, mosószeres, stb. szennyvize itt kötött ki. A másik dolog, hogy a modernizáció beindulásával sok helyen a régi használatlan ásott kutakba vezették bele a trutyit. Szóval innét nem tanácsos vizet vételezni Az első vízadó réteget követheti egy vízzáró agyagréteg mely a nevéből is adódóan tényleg záróréteg is és ezt áttörve szokott következni a köv. vízadó réteg. Ez már szennyeződések tekintetében sokkal tisztább, azonban nem zárja ki , hogy ne legyen vasas. Ez pedig a ház körüli betonfelületeket, falat csúnyán elszínezi. A divatba jött és tömegesen de szakszerűtlenül elkészített , rétegszigetelés nélküli kutak miatt azonban az alsóbb rétegek tisztasága is kérdéses lett mára. És még valami, de lehet, hogy volt már szó róla. Ha egy kút 50m-es az nem azt jelenti, hogy olyan mélyről kell feszívni a vizet, mivel erre nem sok szivattyú lenne képes. A nyugalmi vízszint  itt is néhány méterre van lennt a földfelszíntől.