Az utólsó mondat kivételével gyakorlatilag ez most is így van.

Egyébként, visszatérve arra hogy mi várható el a minősítőktől, egyben azért állapodjunk meg, AZ NEM hogy az azonositó számokat a minősítő takaritsa meg, hogy olvasható legyen. És mi az hogy a számok hollétét csak a minősítő kell tudja hogy hol van ? És a gazda nem ? Honnan vette a járgányt? Ha itthon vette akkor bármilyen klónozott sz..rt rá lehet sózni ? Ha kintről hozta akkor legalább az alvázszámot nem ellenőrzi le ? Arról nem is beszélve, hogy ha egy háború előtt gyártott, itthon soha nem látott szekérrel jön a kedves ügyfél, honnan a francból kell ismerje a minősítő azt az egy darabot ? De kár ezt ragozni. A rendelet azt írja elő, hogy AZONOSÍTHATÓ és KELLŐ DOKUMENTÁCIÓVAL ELLÁTOTT jármüvel lehet minősítésre menni. Majd ha több más kifogás alá eső résszel együtt ez is megváltozik olymódon ahogy itt egyesek jónak látnák, akkor majd úgy lesz. Kérdés hogy akkor ki vállalja a minősítést ?

  Kénytelen vagyok ismételten és nyomatékosan felhívni a figyelmet arra, hogy NEM A MAVAMSZ minősít, hanem a MINŐSÍTŐ BIZOTTSÁG, amely négy külömböző szervezet képviselőjéből áll. Ebből csak egy a Mavamsz. Ritka az az eset, amikor a bizottság egyik tagja sem ismeri részletesen a jármüvet. Ezért csodálkozom az ominózus Pannónián, mert igaz hogy én nem vagyok nagyon otthon a magyar motorokban, de nálunk Z A -nak nemigen lehet újat mondani ezen a téren. Ami pedig a szükséges szekirodalom beszerzését illeti, egy kis szorgalommal bármi beszerezhető,még az olyan kuriózumnak számitó is, mint amit néhány hete én hoztam Fr. országból, ( sajnos nem magamnak, hanem megrendelésre ) és amiről eddig azt sem tudtam hogy valaha gyártottak ilyent. Az internet bő tárháza az ismeretanyag beszerzésének.