blrp
2006.11.19
|
|
0 0
1138
|
Várnai Zseni
MOSOLY
A selyem, Mit selyemgubóról fejtenek le fénylőn, lágyan, Nem olyan selymes mint az arcod. Az ének, Mit trillázó pacsirta zeng bele a tavaszba, Nem olyan édes mint a hangod. A napfény, Mi nyári reggelen szikrázik végig a mezőkön, A mosolyodnak halovány árnya, S a könnycsepp, Mi végig harmatozza, Az egek tiszta zokogása.
|
|