Szia Akksi!

Értem és kb erre gondoltam én is elvi alapokon (én ui. nem ismerem a szakirodalmat, de:) azért anno amikor elindult a GSM itthon, mintha az Nokia és az Ericsson szakértői kissé bonyolultabb eljárást meséltek volna, de ezek szerint ez is változik - hiszen az ellátási területre (cellák, cellahálózatok, akár LA-k..) eső kapacitás-szükséglet is vagy 5x-ösére nőtt azóta.

Annyit hozzáfűznék, hogy azért nyilván ez a paging (amit én broadcast-nak hívtam általánosságban), vagyis annak végpont-darabszámra való optimalizálása alapján pl. egy budapesti belvárosi terület önálló LA lesz, különben egyszerre túl sok PAGING akarna kimenni. Erre utaltam korábban.

És hát azt fenntartom, hogy ennek az "erőforrás takarékos" forgalmi üzemeltetésnek ára is van: azaz vélhetően elég sok a torlódott elérési kísérlet, amik aztán a már jelzett hangposta (vagy "érdekes" foglaltsági) esetkhez vezetnek a hívó szemszögéből...

Annyit meg kell még ehhez az egész témához jegyeznem: azért így már sokkal érthetőbb számomra, hogy a bő egy évvel ezelőtt GSM adapternek (azaz nem GSM berkekben fejlesztettem..) használt, amúgy márkás és kellemes modul (Motorola G20) esetében, azaz kötött helyű felhasználáskor, miért is volt napi átlagban 2-3 alkalommal olyan érdekes leregisztrálódás, amit (praktikusan) csak ki-bekapcsolással lehetett megszüntetni (full térerő mellett, legalább 3 BTS-re effektíve rálátással - akkor még - Westel900-as SIM-mel)... ;-)

Igyekszem megjegyezni ezt a metodikát - aztán majd 2-3 éven belül úgyis változik, nem?


Köszi a türelmed!
Robi