A testvérek között már az anyaméhben elkezdődik a vetélkedés :-) Általában az egy almon belül született kutyák között már korán kialakul valamilyen sorrend, de ez felborulhat, amikor elkezdődik az ivarérés... Valószínűleg nálatok is erről van szó.

Ha két kutya összeverekszik, az nagyon riasztó tud lenni. Szét kell választani őket, de ez nem egyszerű. Nem nagyon tanácsos pl. kézzel odanyúlni, mert véletlenül is megsérthetik az embert. Ütni-rúgni meg pláne nem szabad. Vannak kutyafajták, amelyek ettől csak még agresszívebben vetik bele magukat a bunyóba.

Kutyás körökben több módszer is ismert, pl. hogy hideg vízzel kell őket leönteni, vagy a hátsó lábuknál fogva kell széthúzni őket... Hát én egyiket sem próbáltam. Az a módszer vált be, hogy vagy elkaptuk a nyakörvüket és úgy választottuk szét őket, vagy addig taktikáztunk, míg a pórázt sikerült a nyakukba kanyarítani és így vonszoltuk el őket egymástól. Szerencsére egyikük sem sérült meg soha komolyabban, mert a céljuk csak az volt, hogy a másikat leteperjék a földre, ránehezedjenek, és ezzel megmutassák, ki az erősebb.

Amikor a két kutyát szétválasztottuk, általában még morogtak, prüszköltek egymásra. Ilyenkor éltünk a tekintélyünkkel, jól megszidtuk őket, megvártuk, míg lehiggadnak, és csak akkor engedtük őket óvatosan közelebb egymáshoz. Ha valamelyikük még ezután is morgolódott, akkor újra határozottan rászóltunk. Persze ehhez az is kell, hogy a kutyák már előzőleg is tiszteletben tartsák a gazdi szavát (ez az alfája-omegája a kutyatartásnak). Meg nálunk azért annyiban is más volt a helyzet, hogy az egyik kutya jóval idősebb volt a másiknál, és ilyen felállásnál általában a fiatalabb eb előbb-utóbb behódol.