Kultúra: Hun-örökség Észak-Kínában
Nemrég adtunk hírt lapunkban, hogy magyar kutatócsoport készül ázsiai expedícióra a hun
örökség felkutatására.
A kis csoport azóta megérkezett, sőt, vezetője, dr. Obrusánszky Borbála
történész-orientalista elküldte Ázsiából első rövid beszámolóját is, amelyet alább adunk
közre. (B. J.) Kínában az elmúlt évtizedben nagy tudományos érdeklődés volt tapasztalható
a hun örökség iránt. Kínai és mongol tudósok egyaránt átértékelték a korábbi, negatív
képet. A jelenlegi hivatalos álláspont szerint a hunok alapvetően meghatározták Ázsia
történelmét, sőt, az első kínai dinasztia alapítói is ők voltak. Nem véletlenül, már a
pekingi repülőtéren is hun lovasok és hun lovak dombormûves ábrázolásai láthatók. A hun
kutatás központja jelenleg Belső-Mongólia. Az egykori hun birodalom központjában, a
Kínához tartozó Belső-Mongólia (Ordos) Autonóm Tartomány fővárosában, Hohhot mellett 2007
júliusában hatalmas múzeum nyitja meg kapuit, amely a régi pusztai civilizációt, a hun
kultúrát fogja bemutatni. Az épületek már elkészültek, sőt, az egyik kiállítóterem
látogatható is. Jelenlegi állapotában a kínai források alapján rekonstruált hun uralkodói
palota a legimpozánsabb épület.
Különlegesség, hogy a palota tetején egy turulmadár látható, amely a hunok, majd a későbbi
pusztai népek totemállata volt. Gyakori a csodaszarvas-ábrázolás is, amely a régészeti
leletek alapján a szkíták, majd a hunok szent állata volt. A kiállítóteremben látható a
híres ordoszi hun korona másolata, valamint több régészeti tárgy, amelyet e tartomány
területén ástak ki az elmúlt néhány évtizedben.
A hunok története és öröksége számos tudományos kutatót foglalkoztat, egyre több
publikációt adnak ki ilyen téren. Idén jelent meg egy monográfia a hun régészeti emlékek
elemzéséről, amelyben többek között az Egyesült Államokban élő Érdy Miklós kutatásai is
szerepelnek.
Belső-Mongólián kívül más észak-kínai tartományban még kevés eredmény született a hunokkal
kapcsolatban, pedig érdemes lenne odafigyelni a hunok páratlan anyagi és szellemi
örökségére. Ninghszia Autonóm Tartomány fővárosában, Jincsuanban található az egyik
legkorábbi buddhista pagoda (mongolul: szoborgan, amely a magyar szobor szó rokona Bálint
Gábor értelmezésében), amely azt bizonyítja, hogy a hunok nemcsak a buddhizmus
terjedésének patrónusai voltak, hanem megteremtették, és Kína-szerte elterjesztették a
pagodaformát. A tartomány szélén, Gujuanban volt a déli hunok egyik fővárosa, Gao Ping. A
város környékéről számos régi, pusztai civilizaciós lelet került elő, amely a szkíták és a
hunok folyamatos jelenlétét igazolják. A régészek feltártak számos sírt, ahonnan páratlan
leletek kerültek elő. A mongol kutatók nagyon felfigyeltek a magyar nyelv belső-ázsiai
eredetû szavaira. A belső-mongol Ucsuraltu, a Kanszuban élő Batgerel nyelvészprofesszor
nagyra értékelte Szentkatolnai Bálint Gábor mongol-magyar szójegyzékét, sőt, szerintük a
mai Kanszu tartományban kellene további kutatást végezni, ahol az archaikus mongol
nyelvben újabb adatok lehetnek, nem beszélve arról, hogy Kanszu tartományban van mogor
népcsoport is. A mongol kutatók úgy vélik, hogy a mongol és a magyar nyelv nagyfokú
hasonlósága egyedül a hun nyelvből magyarázható meg. Korai, Kínában található régészeti
emlékek szintén azt mutatják, hogy a hunok szimbólumai, anyagi kultúrája nagyban
meghatározza a török és a mongol, valamint a tibetiek mai életformáját. Számos észak-kínai
múzeumban fellelhető motívum (táltos ló, tündérek, oroszlán, turulmadár, ,,Anjou-liliom-,
tulipán stb.) megtalálható a magyar népi kultúrában is, ami arra vall, hogy a magyarság
töretlenül megőrizte a magával hozott belső-ázsiai örökséget.
Dr. Obrusánszky Borbála