Ha már így belefogtatok, szélesítsük az utat...
Hunok, magyarok - két székelyföldi írás
Dátum: Május 16, vasárnap, 20:49:38
Téma: Tallózó
1. Sylvester Lajos: A magyarok hun származása
2. Gazda László: A kitalált középkor a Kárpát-medencében
Háromszék (Sepsiszentgyörgy), 2004. május 13.
A magyarok hun származása
Az ősi hun főváros, Tongwacheng — Kína, Sanhszi (Shanxi) tartomány — felfedezése, illetve kiásása világszenzáció, ez a glóbuson az egyetlen olyan romváros, amelyet a hunok hagytak maguk után. Ezer éve rejtőzködik a homokdombok alatt. Shanxi tartomány vezetői kezdeményezik a romterület világörökség részévé nyilvánítását. ,,Mint nemzetiség a hunok eltűntek. De sok hun túlélte az évezredek viharait. Számos tudós úgy tekinti, hogy a mai magyarok a hunok leszármazottai” — nyilatkozta a Xinhua hírügynökségnek Wang Shiping, a Sanhszi Történeti Múzeum szakértője. A Xinhua szerint ezt a véleményt számos magyar kutató is osztja. A világszenzációként emlegetett romváros feltárásával a National Geographic is foglalkozik, az Esztergály Előd szerkesztette Turán folyóirat is reflektált rá, a Magyar Nemzet vonatkozó cikke után a kolozsvári Szabadság január 31-i számában dr. Bárdi Lászlóval, a Pécsi Tudományegyetem Ázsia-központjának igazgatójával készített interjút közölt, amelyben szintén szóba kerül a ma Kínához tartozó Belső-Mongóliában feltárt hun leletanyag és a lakosság körében élő hun hagyomány.
A hun-magyar származás témáját az utóbbi két évszázadban a magyar tudományosság fő áramvonalához tartozó kutatók és a tudományos világ véleményformálói következetesen elutasítják, a Kelet-kutatók e témakörbe vágó tudományos eredményeit mellőzik. Ezen az ezredfordulón a kutatások és a kommunikációs lehetőségek páratlan fejlődésének eredményeképpen halmozódik a nem magyar kutatókhoz kötődő, a hun-magyar közös származást megerősítő tényanyag és véleménynyilvánítás. A Kelet-kutatók abban reménykednek, hogy a ,,merjünk kicsik lenni” szemléletet a magyar történelemre is kiterjesztőknek előbb-utóbb el kell fogadniuk a keleti tudományosság által feltárt tényanyag alapján leszűrhető következtetéseket.
Összenőttünk, mint az ujjaink
Egy péntek délután a mecsetből kijövő tömegből egyszerű ember fordult hozzánk, látva, hogy nem vagyunk igazán ujgur igazhívők. Megszokott kérdéseikre: ,,Kik? Honnan? Miért?”, magam is egyszerűen válaszoltam. Az ő válasza viszont nem volt rutinszerű: ,,Nézd ezt a két ujjamat — mutatta a jobb kezén a mutató- és középső ujját —, látod, ezek vagyunk mi, az egyik a magyar, a másik meg az ujgur, együtt nőttünk fel, összetartozunk — reprodukálja kashgari élményét dr. Bárdi László professzor. Azután a tenyerembe kezdett számokat rajzolni: ,,Látod, kétezer éve mentetek el innen nyugatra! Még most is töprengek: vajon a hazai utcákon hány ember tudna találomra így beszélni az ujgurokról, a keleti történelmi kapcsolatokról? A történelemből ismert »népi emlékezet« élő példája éppúgy megrázott, mint később a quarkili párttitkár, aki megerősítette, hogy ha idehaza valami gondunk lenne, csak bátran menjünk vissza hozzájuk, majd ők adnak menedékjogot, s telepedjünk csak vissza. ...
http://www.naput.hu/modules.php?name=News&file=print&sid=233
Nekik ott Tongwacheng, nekünk meg itt a rengeteg Fejérvár a Kárpát-medencében.
