"Meghatározó a forradalom definíciója. A szerző szerint a forradalom célja és következménye a demokrácia. (Érdekes meghatározás, de meg kell állapítanunk: a szakirodalom rendszerint ettől eltérő meghatározásokat használ.) A huszadik századi forradalmak S. K. szerint lejáratták a forradalom fogalmát, mert a különböző helyen végbement aktuális történések túlmentek egy elvi határon. Ha ez - amint a mexikói forradalom túlzottan részletes leírásánál látható - egy tábornoki diktatúrán át vezet polgárháborúhoz és alkotmányozáshoz, akkor az forradalomnak tekinthető. Ha viszont - mint az 1917-es őszi pétervári (petrográdi) események leírásánál olvasható - szovjet típusú pártdiktatúrába torkollik, akkor bolsevik államcsínyként s nem forradalomként minősítendő. Ez az érdekes, de történetfilozófiailag vitatható kinyilatkoztatás következetesen végigkövethető a könyv lapjain, így csak baloldali hatalomátvételeknél használja a szerző az államcsíny (puccs, vagy puccs-kísérlet) kifejezést."

Ehhez annyit, hogy a szerző a bevezetőben azt a példát hozza, hogy nem tekinthető forradalomnak a bolsevizmus, a nácizmus és a fasizmus hatalomra jutása. Vagyis a Mussolini által használatos "fasiszta forradalom" kifejezés helyességét is éppúgy kétségbe vonja, mint a NOSZF-ot.