Hej
Túl a vízen van egy malom
Bánatot ôrölnek azon
Nékem is van egy bánatom
Oda viszem lejáratom

Hej
Bánat, bánat, de nehéz vagy
De rég hogy a szívemen vagy
Eladnálak, de nincs kinek
Bánatja van mindenkinek

Hej
Ez a világ olyan világ
Mint a mogyorófavirág
Sokat ígér, keveset ád
S mit ád is mind keserût ád.

A dal elején az egyes ember bánatával szembesülünk, de mire végére érünk az éneknek, már a nemzet vagy a világ fájdalmát is ott érezzük a szívünkben. Az individuális szomorúság egy határon túl generalizálódik és új dimenziót ölt. De örülhet-e az ember, ha a világ elvesztette a fényét, a nemzet a határait, az egyén a szeretteit?
A népdal  szerint a mogyorófa virága sokat ígér, keveset ád. A mogyorófát (egyes helyeken magyarónak mondják) felfoghatjuk  úgy is, mintha a magyar embert, de akár a nemzetet, a magyarságot jelképezné. Fánk, minden más növényt megelôzve, sokszor már a tél végén, februárban, vagyis a Halak havában ontani kezdi a sárga virágport a barkák (hím virágok) révén. A tavasz beállta elôtt teljes virágdíszben pompázik, megelôlegezi a bizalmat, hímpora jó termést ígér. A mogyoróvá válás (maggáválás) kereken fél esztendôt vesz igénybe, és a fagyosszentek hangulatától függôen a Szûz havában várható a termés megjelenése, ekkor ad a fa, ha van mit.
A magyarófát az ún. fanaptár is a Szûz havához rendeli és a bölcsességgel, termékenységgel, teremtôkészséggel hozza kapcsolatba. Nemzetfánk tehát fontos tengelyét jelöli ki az év körének (Halak-Szûz-tengely), egyszersmind érzékeny mutatója a világidônek, vagy ha úgy tetszik, nyelve a precessziós világmérlegnek.
A csillagmítoszi hagyomány a Halak-Szûz-tengelyt úgynevezett haláltengelyként tartja számon, ami azt jelenti, hogy magyarófánk nem csak bánatfa, vagy a bánás fája, hanem halálfa is. Az elmúlt 2000 évet a Halak jegytartománya determinálja, vagyis a nagyév (világév) egyik legsötétebb világhónapját vészeli át a földi élet napjainkban.
Ha létezik haláltengely, halálfa, akkor léteznie kell egy élettengelynek, életfának is. A Tejutat az asztrálmítoszi hagyomány az élettengellyel, az életfával azonosítja. A Tejút tengelye merôleges a Halak-Szûz-tengelyre, és az Ikrek illetve a Nyilas csillagképekben metszi az év körét (állatöv, zodiákus, ekliptika, Napút), pontosabban a Nyilas felett két ágra válik, és a Skorpió illetve Bak csillagképekben metszi az évkört a Nyilas csillagkép felett odút képezvén. A mi szempontunkból fontos tudnivaló, hogy a Tejutat a régiek folyóként is elképzelték, s szigetnek látták a Nyilas felett két ágra oszló folyó közét. Az élet- és haláltengely képzeletbeli keresztet alkotnak a csillagos égen.
Ezt az úgynevezett változó keresztet viszi vállán minden ember, a magyarság, az emberiség Krisztus óta...
A mundán asztrológia népünket a Nyilassal, a nyilassággal hozza összefüggésbe, tehát azzal a jeggyel, amely az élet tengelyén, az élet fáján vagy az élet vizén helyezkedik el. Lehet, hogy ide, az égi Magyarországra invitál bennünket a dal? Meglátjuk, talán bánatunkból kiderül magyarófa