A magyar-hun meg aztán különösen...
turtur
válasz |
megnéz
2004.10.19 20:44:21 (
6056)
Fel, Örményországba!
Tutsek Árpád Izsák teológus, szerpap 20 évi örményországi szolgálata idején hun nyelvi anyagra bukkant a kolostorok levéltáraiban. 300 magyarosan hangzó helynévre - Vajk, Szirák-Sirák, Huszt, Kapar, Mór, Várda, Zombor-Zámbur stb., és 650 szóra. (Demokrata, 2004. 25 szám 48-49.o.) Részlet a cikkből:
"Az örmény kultúra közvetítésével még sok közös hun-magyar szó származása érthető meg, mely az említett kódexekben is fellelhető, és megfejtésre, feltárásra vár. Ilyen örmény, illetve hun-magyar szó:
áhor - akol
bán - bán
bárcunk - bérc
dzidz - csecs
diág - dög
bek - békés
but - buta
kosz - kosz
kos - kos
ászonk - azok
szur - szúrós
szusz - szusz
jelk - kel
hupdál - huppan
csámán - kömény
gágán - kökény
küviv - kuvik
gögu - kakukk
hépel - hibáz
hapepá - hibás
tur - tör
ture - törvény
dzsidzsi - zsizsik
ishán - ispán
zufr - cefre
tárnel - zargat
tump - domb
jerekeh - gyerekek
pájc - pác
degh - tér
zángel - zengeni
zankag - harang
dhá - dalia
sár - sor
dárdám - tartam
vádzsár - vásár
dáh - dal
szákár - szák
szárjág - szarka
pidzár - picur
piszak - piszok
li - teli
báháncsk - parancs
puk - pukkantás
dung - tőke
nodár - nádor
csáruh - saru
sub - suba
surgál - sürög
menk - mink
ferfál - forgolódik
sárel - sorol
saháb - sarab
sád - sok
serep - serpenyő
sehám - selyem
áhá - aha
dzsendzsehel - csivitel
hov - hűvös
hod - hodály
mehu - méh
szird - szív
sinel - csinál
dngel - döngöl
lökel - lokni
tekeril - tekerget
dzámdzel - csámcsog
huzel - húz
tápdál - tapsol
szerdzsel - szürcsöl
hrgál - horkol
hárpel - hörpöl
stb.
Az Ádzsárján-féle örmény etimológiai szógyökszótár 18 nyelvet vet össze és figyelembe vett már néhány magyar nyelvészeti kiadványt is."
Szándékosan nem kommentáltam eddig a leírtakat. Az első észrevételem az, hogy ha az örmények szógyökökben utaznak, nyilván nem tudománytalan cselekedet. Szemben a finnugristák mély meggyőződésével, amely Czuczor és Fogarasi alapművét partvonalon kívülre igyekszik helyezni. És lássunk csodát, a felsorolt szavakban tucatszám köszönnek vissza az ismert gyökök. seregnyi magyar gyök.
Különösen tetszik nekem a "zángel" - zengeni, mert Mario Alinei ezt az etruszkben is azonosította "zong", "zeng" alakban.
Így aztán megeshet még az a csoda is, hogy a mi zongoránk zengere is lehetne vagy lehetett volna. Tök mindegy melyik, de mi azt is értenénk.
Én bizony szívesen adakoznék egy örményországi expedíció költségeire, ha a páter visszamenne néhány fiatallal az ottani kolostorok és levéltárak anyagát vizsgálandó. "
Nem kell nyavalyogni, hogy a Nyelvtudományi Intézet még nem mondta meg, miről mi a véleményetek, Olvassatok drága földijeim a saját két szép szemetekkel. Nem kellenek balfék "nyelvészek" sem az értelmezéshez, mert ez olyan egyértelmű, hogy csak na.
Mégegyszer mondom: Fel! Örményországba!
(Jönnek majd még a süket törötk dumával is, de elvtársak, aki komolyan akarja venni magát, 550 előtt nem beszél törökről - lévén ugye mert akkor még nem léteztek, Húha.) Arról nem szól a fáma, hogy a török is következmény - éppen a hunoké IS. Ilyen helyzetben én a magyar nyelvészetet nem terhelném meg még egy "váratlan" összefüggéssel.
Mert bizony ezen az alapon Vámbéry hun gyökerű törökökön keresztül mégiscsak jó helyen kapisgált...
Mielőtt bárki idegrohamot kapna a fenti szószedettől, megjegyezném, hogy mássalhangzók tekintetében azok kifogástalanok, illetve a szabályos hangváltás mentén készültek. Vagyis azonosak. Hogy ettől ki kap idegrohamot, az már nem az én területem....
