Ez világos, na de mi köze a függvények folytonosságának az anyag oszthatóságához?

Más kérdés, hogy az is eléggé naív elképzelés, kis kavicsoknak elképzelni a részecskéket. A mai részecskefizika alapja a kvantumtérelmélet, aszerint pedig minden elemi fizikai létező mező, azaz éppenhogy folytonos objektum, nem pedig diszkrét. A részecske kép pedig bizonyos feltételek mellett érvényes. A fundamentális nézőpont a mező, a részecske pedig csak egyfajta "particle talk", vagyis inkább színes-szagos képi leírás, ami azért persze nagyon pontos is tud lenni, ha a megfelelő feltételek fennállnak.

Az anyag oszthatóságának fogalma helyébe pedig az ún. renormalizáció csoport lépett, amin azt kell érteni, hogy a fizikai rendszerek dinamikája függ a skálától (attól, hogy mekkora nagyításban nézünk a rendszerre). Különböző skálákon más és más szabadsági fokok dominálnak.

Az anyag oszthatóságának naív Matrjoska képe már réges régen túlhaladott, csak leegyszerűsített ábrázolásokban (pl. ismeretterjesztés) fordul elő.