Az alapkérdés az volt, hogy mivel a módszertanunk elfogadása axiomatikus, arra van-e eszközünk, hogy "alternatív" módszertanokat kritizáljunk (az én c) kategóriám).

 

 Ezt a kérdést értelemszerűen, a petitio principii elkerülése miatt csak úgy vizsgálhatjuk, hogy kibújunk a módszertan alól (felfüggesztjük az érvényességét a kérdés megvizsgálásához, ahogy Te mondtad).

 

 Ha pedig kibújtunk, akkor eleve mit jelentenek a "hibás premissza", és a "logikai hiba" fogalmak? A(z általunk elfogadott) logikai is csak egy axiomatikus eleme a módszertanunknak.

 

 Ezek a rendelkezésre álló módszerekkelszándékosan megoldhatatlanná formált kérdések

 

 Az általunk elismert rendelkezésre álló módszerekkel, persze. De azt vizsgáljuk, van-e kapaszkodónk bírálni az egyéb módszereket azon kívül, hogy erős hittel hiszünk a mi módszertanunkban (amiben egyébként én is maradéktalanul hiszek), és onnan támadjuk ezeket, ahogy valójában most Te is teszed. Ez nem baj, csak legyünk tisztában azzal, hogy alapjábanvéve ez is hit alapú. Vagy nézzük meg, van-e valami alapunk kritizálni a módszertanunk felfüggesztésével.

 

Az egyik az, hogy az úgynevezett csak vallás által megválaszolható kérdések re adható egyáltalán bármilyen válasz, a nyelv nem visszaélésszerű használatával

 

 Hogyne lenne adható. Felveszed axiómának pl. Isten létezését, és teljesen formális válasz adható a kérdésre. Egy falszifikálhatatlan állítást ráadásul teljesen konzisztens módon beilleszthetsz bármely axiómarendszerbe. Nézd a dolog például ott is zűrösödik, hogy a kontinuum-hipotézis sem falszifikálható, és mégis praktikus néha pro, néha kontra felvenni az axiómák közé, és mégse mondhatjuk, hogy a matematikus nem tudós, vagy a konklúziói "tudománytalanok" lennének, amikor ezzel játszik.