Aki azt állítja, hogy a Rigó utcai nyelvvizsga nehezebb, mint bármelyik másik, annak alapvetően igaza van. Egyrészt amiatt, hogy a "klasszikus" felépítést követik, azaz kőkeményen számonkérik a nyelvtant, másrészt viszont a pontozás miatt is, ugyanis abból a tekintetből is igen szigorúak. (A "karikázós" tesztben pl. ~70%-os teljesítményre ~30%-nyi pontérték jár.)

Mindez persze mit sem változtat azon a tényen, hogy aki valóban rendelkezik olyan szintű nyelvtudással (értsd: nyelvtani kompetencia, szókincs, jártasság az adott nyelv adott szintű kultúrkörében), mint amilyen szintű nyelvvizsgára ment, annak bizony nem szabad, hogy számítson, hogy konkrétan milyen típusú vagy tartalmú feladatot tolnak az orra alá - ugyanúgy fel kell tudnia mutatni benne az elvárt szintű kompetenciát.

Úgy is fogalmazhatnék, hogy nem a Rigó utcai (vagy a "kistesó", a BME) nyelvvizsga nehéz, hanem a többi - néha már extrém mértékben - könnyebb. (Felhozhatnám példának a TELC vizsgát, ahol hosszú ideig B1 vizsgasorra állítottak ki B2 nyelvvizsga bizonyítványt...) (B1 = alapfok, B2 = középfok)

Ideje lenne talán észrevenni, hogy a nyelvtudás messze túlmutat azon, hogy az ember - akár kézzel-lábbal mutogatva közben - meg tudja értetni magát a célnyelven. A nyelvtudás annál sokkal több - egy rengeteg időt és energiát igénylő feladat. Akinek pedig nincs ideje készülni, nincs kedve "seggelni" vele, és nem akar magolni, az ne vágyjon középfokú nyelvvizsgára. Ha pedig mégis arra vágyik, és kivágják a nyelvvizsgára, akkor ne a vizsgaközpontot szidja a sikertelenségéért, hanem először nézzen mélyen magába, és gondolkodjon el azon, hogy ő mennyi mindent tett meg az ügy érdekében.

Aki pedig nyelvszakos létére nem képes egy középfokú nyelvvizsgát letenni (legyen az bármiféle középfokú vizsga bárhol az országban vagy a világon), az vagy sürgősen fejlessze fel magát megfelelő szintre (egy nyelvtanárnak nem elég a középfokú tudásszint!), vagy annál is gyorsabban hagyja el a pályát, mielőtt még kárt okoz másoknak a későbbi inkompetens ténykedésével. (Igen, sajnos megfelelő nyelvtudás nélkül is a legtöbb helyen lehet nyelvtanári diplomát szerezni...) Jelenleg is sajnos nagyon sok olyan - hangsúlyozom - diplomás nyelvtanár tanít, aki sem nyelvileg, sem pedig pedagógiai értelemben véve nem alkalmas a pályára.

U.i.: A sikertelen nyelvvizsgák egy része kétségtelenül a vállveregetős, "hú, már majdnem megvolt, csak 1-2 pont hiányzott, gyere még egyszer" kategóriába tartozik, ahol felmerülhet a gyanú, hogy nem véletlenül alakult így (hiszen a vizsgaközpont a vizsgadíjakból él...), én legalábbis ismerek olyat, aki hallotta egy állítólagos egykori BME-s javítótanártól, hogy bizony meg van határozva az arány, hogy hány százaléknak kell buknia.