Ja, még valami eszembe jutott, ami releváns. Az ember "józan esze" és intuíciója úgy alakult evolúciósan, hogy hisz az abszolut igazságban, így abban a dichotómiában él, hogy ha egy világnézet "nem rossz", jól működik, akkor más, alternatív világnézet nem lehet jó -- egyetlen lehetséges "helyes" megismerési módszertan lehetséges csak (tertium non datur). Például ha az euklideszi geometria jó, és ellentmondásmentes, akkor a hiperbolikus nem lehet jó, gondolná a józan ész. Ezen ugyan túljutott az emberiség zöme, és ma már elfogadjuk, hogy mindkettő jó, ellentmondásmentes rendszer, de természetesen van még egy aspektus: ne csak önmagában legyen igaz egy rendszer, hanem az objektív világgal, a tapasztalással is legyen konzisztens. Ilyen értelemben intuitíve pláne azt várja el az ember, hogy azért a két, önmagában külön-külön konzisztens rendszer közül csak az egyik felelhet meg az objektív valóságnak. Az a helyzet, hogy ez sem igaz (Quine-Duham tézis). Például a Lorentz-elv is konzisztens, és tökéletesen modellezi ugyanazt, amit a spec. relativitáselmélet is -- a kettő teljesen izomorf a viselkedés szempontjából. Mégis, a kettő alapvetően különbözik filozófiailag, az egyik egy abszolut időt posztulál, a másik szerint az idő relatív.

 Nos, ezt a bevezetőt azért mondtam el, mert a tudományos módszertan ugyan valóban ellentmondásmentes "axiómarendszer", és jól "beválik" -- jó eszköz a világ megismerésében, olyan értelemben, hogy konzisztens önmagával (nemcsak ellentmondásmentes, de önmaga szerint jól beválik, ahogy látod, statisztikailag kimutatja, hogy az orvos jobban gyógyít, mint a sarlatán), más szóval nem fogja neked senki sem cáfolni, ahogy kérted: ebből azonban nem következik, hogy akkor más hozzáállás nem is lehet jó. (A sarlatán módszerei is "beválnak" a saját módszertana szerint -- "hát itt a sok hálálkodó levél")

 Ez nem is baj abból a szempontból, hogy a tudományos megismerést preferálod (én is), ez egy jó rendszer, ebben szocializálódtunk, természetes, hogy ezt szeretjük: viszont az áltudományok elleni harcban a hozzáállásunk szempontjából nagyon komoly jelentősége van a fenti tudományfilozófiai megfontolásnak. Ha zsigerből azt mondjuk, hogy a nem tudományos hozzáállás ab ovo hülyeség, hiszen a tudomány nyilvánvalóan jobb a sarlatánnál, hiszen a tudomány bizonyítottan jobb, akkor épp ugyanúgy a saját "józan eszünk", intuitív logikánk tévedésének vagyunk áldozatai, és nem sokkal vagyunk különbek a Pista bácsiknál.