Egyetértek; azok számára, akik nehezen képesek feldolgozni, hogy az angolban mást írsz, mint amit mondasz, bizony nem az angol az ideális megtanulandó idegennyelv.

Ez olyannyira komoly kérdés, hogy az angol anyanyelvű gyermekeknek komoly nehézségeket is okoz, amikor elkezdik tanulni, hogy hogyan kell leírni azt, amit beszélnek. Nem véletlen, hogy hiányos tudású kezdő angoltanulók is korrepetálnak anyanyelvi gyerekeket betűzésből, amikor bébisintérkedni mennek angol nyelvterületre...

Még egy érdekesség - az angol anyanyelvű gyerekek sok olyan nyelvtani hibával kezdenek beszélni (amelyeket a szüleik természetesen nagy erőkkel javítanak), amely a magyar anyanyelvű angolul tanulókra is igaz. Számomra ez mindig annak a jele volt, hogy a magyar nyelv mintha közelebb állna a természetes nyelvi logikához. (Hasonlóan az igeidők kérdéséhez. A magyar nyelvben azért nincs szükség háromnál több igeidőre, mert - az időhatározókon túl - a mondatok mindig valamilyen szövegkörnyezetben állnak, amelyből kiderül, hogy mi mihez képest mikor történt, míg az angolban sokszor szövegkörnyezet nélkül is kiderül ugyanez.)