Tudom, nagyon sok ember ilyen, mint te, hogy addig inkább meg sem szólal, amíg nem tud tökéletes nyelvhasználattal akár vallásfilozófiáról is értekezni az adott nyelven.
Én inkább praktikus beállítottságú vagyok. Ha egy nyelven csak 10 szót ismerek, akkor azt a tizet használom kiegészítve a kezemmel és a lábammal, de mindenképpen elkommunikálom, amit akarok. Fő, hogy szót értsek az emberekkel.
Egyébként a tanítványaimnál is egyértelműen megkülönböztethető a két típus. Az első (amelyik hozzád hasonlít), szabad beszélgetéseknél csak rövid tőmondatokban válaszol, biztosra megy, csak tutira hibátlan mondatokat mond, véletlenül sem téved addig nem tanult területre. A másik képes negyedórán keresztül is folyamatosan beszélni egyetlen kérdés alapján, mivel olyanokat is el akar mondani, amit még nem tanult, hibázik is, de ez nagyon ritkán megy az érthetőség javára. Meg hát erre van a kölcsönös kommunikáció, hogy oda-vissza kérdésekkel, válaszokkal tisztázzuk, mit is akar mondani.