Tkp. én is ezt mondtam pár beírással később. De szerintem minden nap, és nem csak akkor, amikor tudományt művelünk, több bizonyítékunk keletkezik arra, hogy agyunk strukturája jól korreszpondál a valóság lényeges aspektusaival. Hogy ezt filozófiailag-logikailag nem lehet kielégítő módon bizonyítani, érdekes és frusztráló intellektuális probléma. De a probléma az, hogy amiről meg vagyunk győződve (=érdemes térben, időben, oksági viszonyokban gondolkodni), végsősoron nem igazolható, nem pedig az, hogy nem lehet megkülönböztetni a térben, időben, oksági viszonyokban való gondolkodást a saját karikatúrájától (asztrológia) vagy relativizálásától. Ha a tudás ismeretelméleti fundamentuma ingatag is, jól megkülönböztethető a new age-es, sámánkodó hablatyolástól.