"Elsősorban a víz forrása, másrészt az öntözés módja fogja meghatározni, hogy milyen szivattyúra lesz szükségünk az öntözéshez. Az árasztásos és csepegtető öntözési módoknál túl nagy víznyomásra nincs szükségünk, csak annyira, amennyivel az öntözőcsonkok végén a víz megfelelő mennyiségben kifolyik. Ebben az esetben is kalkulálnunk kell azonban a csővezeték (rendszer) veszteségeivel. Az AL-KO ajánlása szerint egy 1 „-os cső hosszának (a vízszintesen fekvő résznek is) 2%-a emelőmagasságnak minősül. 3/4 „-os cső esetén ez 8%, míg 1/2 „-osnál már 40%. Például egy 50 m hosszú 1 zollos tömlőnél ez csak 1 m emelőmagasság veszteséget (kb. 0,1 bar nyomásveszteséget) jelent, de 3/4 zollosnál a 8% már 4 m emelőmagasság veszteséget (0,4 bar) jelent, a félzollos csőnél pedig a 40% már 2 bar nyomásesést okoz. Látható, hogy ha szivattyúnknak nincs elég nyomás-tartaléka, akkor az öntözőtömlő végén már alig fog csepegni a víz.
A fenti példák szerint számoljuk tehát ki, hogy adott szivattyú és tömlő milyen távolságra képes elszállítani a vizet. Ehhez hozzá kell adnunk a terepviszonyokból adódó magasságkülönbséget és a kút (víztároló, ciszterna stb.) vízmélységét, amelyeket összeadva emelőmagasságként kell számba vennünk. A víztároló mélységénél ne a legmagasabb, hanem a kiürülés után legalacsonyabb vízszinttel számoljunk.
Végül kalkuláljunk azzal az esettel, amikor az árasztásos öntözés helyett valamilyen nagynyomású öntözőkészüléket kívánunk használni. Itt elsősorban a gyep öntözéséhez alkalmas körlocsolókra, billegő locsolókra gondolunk, amelyek megfelelő működéséhez legalább 3-5 bar nyomás szükséges (ami a hálózati vízrendszerekben rendelkezésre áll.) Saját rendszerünkben viszont az összes veszteség leszámítása után kell hogy megmaradjon ez a nyomás."

Szivattyúk öntözéshez